Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 1. szám - A magyar egyenes adórendszer
Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. alanynak persze sejtelme sem volt arról, hogy a hadinyereségadó annál több, minél kevesebb a békeévi jövedelem és megfordítva. Az is gyakori eset, hogy a panaszos nagyobb összegben kéri adójának vagy illetéktartozásának megállapítását, mint amennyi törvény szerint járna. Minthogy a bíróságnak a fél kérelmén túlterjeszkedni nem szabad, ily esetben az adózó félnek ;ai jogorvoslat helytelen szerkesztéséből eredő anyagi károsodása nyilvánvaló. Ezeknek a helytelen jogorvoslatoknak túlnyomó része laikusoktól ered s a zúgirászat termeivénye. Az adózók eminens érdeke tehát, hogy ez a helyzet megváltozzék s az adóügyi jogorvoslatokat a hivatásos jogvédelem lássa el. Fentebb már a tételes adótörvények hibáiban jelöltem meg az adóügyekben való tájékozatlanság egyik főokát. Ezek a törvények szétszórtak, szövevényesek, hézagosak, homályosak és sokszor egymásnak is ellenmondók. Ezek a gyarlóságok történeti tradícióként vonulnak végig az egymást felváltó évtizedek adóügyi törvényalkotásain. Az adótörvényeket jól megérteni laikus nem képes; ezek alapján eljárni és határozni köztisztviselőnek és bírónak is nehéz feladat. Hogy ezt a nézetemet alátámaszthassam, idézem azt a kritikát, melyet egy kiváló jogász mondott el a főrendiházban a hadinyereségadóra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor. „Aki ezt a törvényt elolvassa — mondá az illető főrend — azt hiszem, teljesen egyetért velem abban, hogy ez a törvény tulaj donkép érthetetlen. Ez az adózóknak egy egész csomó rejtélyt ad fel, melyeknek megfejtése csak a legnagyobb nehézségekkel lehetséges. Én magam még fiatal koromban igen szerettem rébuszok megfejtésével foglailkozni és nem is voltam éppen az utolsó jogász, azonban mondhatom, nagy tanulmányomba került ezt a törvényjavaslatot megérteni, sőt megvallo,m hogy még magam sem tudom, vájjon igazán megértettem-e". A volt pénzügyi közigazgatási bíróság s a mostani közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya majdnem 4.000 döntvényt és jogegységi határozatot hozott eddig adó- és illetékügyekben. S ezek a bírósági döntések nemcsak az új, még a gyakorlatba át nem ment törvényekre vonatkoznak, hanem sokszor igen régi, már kipróbált jogszabályokra. A közigazgatási bíróság első döntvénye is egy már 22 év óta fennálló jogszabályt magyarázott, midőn kimondta, hogy az új részvények kibocsátásánál előforduló felpénz nem tekinthető adóköteles üzleti jövedelemnek s a 100. számú jogegységi határozata egy 36 éves törvény értelmezéseként mondotta ki, hogy a közés magántisztviselők kereseti adóját nem lehet felemelni azon a címen, hogy a fizetés az adóévben emelkedett. Az adótörvényekre bizonyára jellemző a bírósági elvi döntéseknek eme nagy száma és az a körülmény, hogy ilyen döntések szüksége évtizedek óta fennálló jogszabályoknál is fennforog. A törvényismeret kívánatos terjedésének az is egyik akadálya, hogy az adójogszabályok kódexekben és egymást felváltó novellákban oszlanak szét. E törvényanyaghoz csatlakoznak a végre2 1. sz.