Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Joggyakorlat. való joga az ügylet megkötésekor azaz a tőzsdei kötés napján, létrejöttnek tekintendő. Minthogy pedig az 1921 : XV. t.-c. 1. §-a szerint az 1920. december 19-én fennálló folyószámlakövetelések a könyvelési módra való tekintet nélkül vagyonváltság alá esnek, panaszosnak a fentiek alapján jogosan és helyesen kivetett vagyonváltság törléséhez jogos igénye nincs. (Közig, bíróság 4.427/1922. sz.) III. oszt. kereseti adó. 1920: XXIII. t.-c. 77. §. 54. Az 1920—1922. évekre újabb kivetés nélkül előírt III. oszt. ker, adóügy csak fellebbezés vagy észrevétel esetén kerül az adófelszólamlási bizottság elé. Indokok: Panaszos terhére az 1920., 1921. és 1922. évekre az 1919. évi III. osztályú kereseti adó ötszörös összegében újabb kivetés nélkül előírt III. osztályú kereseti adót az adófelszólamlási bizottság felemelte azzal az indokolással, hogy az ötszörös összegben előírt adó mérve az arányos adóztatás követelményeinek nem felel meg. Panaszos ezt a határozatot sérelmesnek találta, mert az adófelszólamlási bizottság az 1920 : XXIII. t.-c. 81. §-a értelmében nem volt jogosult az adóügyet tárgyalás alá venni, miután felemelésről határozat nem adatott ki. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Az idézett törvénynek a III. osztályú kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló fejezete szerint az adóköteles felek két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek 1919. évi III. osztályú kereseti adóját a 77. §. értelmében újabb kivetés nélkül írták elő az 1920—1922. évekre, a második csoportba pedig azok az adózók tartoznak, akiknek adóját a 78. §-ban szabályozott módon az 1920—1922. évekre újból kivetették. Az első csoportba tartozó adózók III. osztályú kereseti adóügye — ha az előírás ellen adózó fél fellebbezést, vagy bárki más észrevételt a felszólamlási bizottsághoz nem intézett — az adófelszólamlási bizottság elé nem kerül és a 77. §. negyedik bekezdésében említett határidő leteltével jog^ érvényessé vált. A második csoportba tartozó adózók III. osztályú kereseti adóügyét ellenben kivétel nélkül, tehát a meg nem fellebbezetteket is, a 81. §. alapján az adófelszólamlási bizottság elé kell terjeszteni. Nem vitás az, hogy panaszos a III. osztályú kereseti adókötelesek első csoportjába tartozik, mert III. osztályú kereseti adója az 1920—1922. évekre az 1919. évre terhére előírt III. osztályú kereseti adó ötszörös összegében lett előírva az 1920:XXIII. t.-c. 77. §-ának első bekezdése alapján és vele szemben a 78. §-ban szabályozott új adókivetés nem nyert alkalmazást. A panaszos terhére három évi érvénnyel előírt III. osztályú kereseti adó ellen a felterjesztett iratok szerint adózó íél fellebbezést, vagy bárki más észrevételt a felszólamlási bizottsághoz nem intézett. Az adófelügyelőhelyettes tehát helytelenül járt eí akkor, amidőn panaszos adóügyét a felszólamlási bizottság elé terjesztette, mert a 81. §. első bekezdése világosan megmondja, hogy a III. osztályú kereseti adónak az 1920—1922. évekre eső rész, mely esetekben kell az ügyet az adófelszólamlási bizottság elé terjeszteni akkor is, ha adózó fél az adó ellen fellebbezést nem nyújt be. A 77. §. alapján három évi érvénynyel előírt adó, ha ellene az érdekelt adózó fél fellebbezést nem ad be, a 81. §. szerint csak akkor kerül a felszólamlási bizottság elé, ha az előírás ellen valaki az adófelszólamlási bizottsághoz észrevételt intéz. _ A jelen esetben tehát az adófelszólamlási bizottság illetéktelenül járt el akkor, amidőn az 1920 : XXIII. t.-c. 81. §-ára hivatkozva, panaszos III. osztályú kereseti adóját revízió alá vette és azt felemelte. Ha az adófelügyelőhelyettes a panaszos terhére ötszörös összegben előírt adót utólag elégségesnek nem találta, akkor a 78. §-ban körülírt eljárást kellett volna alkalmaznia és miután ezt nem tette és a felterjesztett iratok szerint az adózó fél fellebbezést, vagy bárki más észrevételt a három évi érvénnyel előírt adó ellen a 77. §. alapján a felszólamlási bizottsághoz nem intézett, az adófelszólamlási bizottság ebben az ügyben határozatot hozni nem volt jogosult és így az általa illetéktelenül hozott határozatot hatályon kivül kellett helyezni. (Közig, bíróság 12.972/1922. sz.) 4—5. sz. 155