Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

'Joggyakorlat. viénytársaság váltságköteles vagyonát. A vagyonváltságnak összege tehát 5,137.515 korona, miként azt a panaszolt határozat helyesen kiszámította. II. Alaptalan a panasznak az a része is, amely szerint a panaszos vállalat vasútrészvény társaságnak volna minősítendő és ehhez képest egészben vagy részben a törvény 24. §-ának rendelkezései alá esnék. Alaptalan ez a panasz azért, mert a panaszos részvénytársaság nem kizárólag a szombathelyi városi vasút fenntartásával foglalkozik és tevékenységének e vasút üzembentartása nem kizárólagos célja. Az a körülmény pedig, hogy egyik üzleti tevékenységként a vasútüzemet is fenntartja, az egész vállalati vagyont egységesen érintő vagyonváltság szempontjából figyelembe nem jöhet. (Közig, bíróság 4.432/921. sz.) Jövedelemadó. 1909 :X. t.-c. 11. §. 51. Adózás szempontjából sem lehet bizományi űzetnek tekinteni azt az esetet, midőn a hazai fióktelep saját cége külföldi gyárának termékeit itt árusítja. Indokok: A panaszlónak és üzlettársának Mürzzuschlagbau acélgyára és Budapesten kiárusító íiókte.epe van. Ez a tény egymagában kizárja azt, hogy bizományi árúkról iehessen beszélni, mert a bizományos sajái nevében, másnak (a megbízónak) árúját adta el (1875. évi XXXVII. törvénycikk 368. §.), a mostani esetben pedig nem is vitás az, hogy a budapesti fiók, a mürzzuschlagi főtelep által gyártott árúkat adta el, illetve küldött rendeléseket az ott gyártott árúk szállítása végett. Ennélfogva a íeiszólandási bizottság helyesen járt el, midőn a bemutatott nyereség-veszteségszámlák azon adatait, amelyek a raktári és gyári eladások között különbséget tesznek, figyelmen kívül hagyta és a jövedelmet, egyéb adat hiányában a forgalom után állapította meg. A íelszr-lamlási bizottság által a iorgaomra alkalmazott 10%-os haszonkulcs helyességét pedig éppen a panaszió által bemutatott szakvélemény igazolja, mert e szerint az 1917—J92Q. években szerszámacél és szerszámok eladása után a rendes kereskedelmi bruttó haszon 210% volt, bizományi jutalékról pedig a mostani esetben szó sem lehet. Téves ugyan a felszólamlási bizottságnak a békeévi leltár kiegészítése céljából kért tartalékolás iránti kérelem elutasítására felhozott inuok, mert mint már fentebb kifejtetett, itt nincs szó bizományi üzletről. Azonban a tartalékolást a magyar királyi közigazgatási bíróság sem tartotta megengedhetőnek. Ugyanis a panaszió fellebbezésében kijelentette, hogy mürzzuschlagi jövedelme egy részét átkönyvelte a budapesti fiók számlájára és panaszában előadta, hogy mürzzuschlagi főtelepe jövedelmének egy részét Budapesten számolta el. Az összeírási ív hátán levő, 1921. évi március 9. napján kelt feljegyzés szerint a panaszió cége az 1918. évre a valóságnál nagyobb jövedelmet vallott és az osztrák terhesebb adóztatás elől való menekülés végett az 1917. évben árúinak legnagyobb részét Budapesten értékesítette. Ilyen körülmények között sem a panaszió könyveinek, sem előadásainak hitelt adni nem lehetett, már pedig az 1916 : XXIX. t.-c. 9. §. 11. bekezdése értelmében a 4. §. V. pontjában rendelt tartalékolást csak azok az, adózók igényelhetik, akiknek jövedelemmegállapítása az 1909 : X. t.-c. 11. §-a értelmében, az általuk bemutatott nyereség-veszteségszámla alapján történik, valamint azok, akik jövedelmeikről részletes vallomást adnak, ami egyértelmű azzal, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság előtt nem szabad kételynek felmerülnie abban a tekintetben, hogy akár a kimutatott és vallott jövedelem, akár a megjelölt békeévi leltár a valóságnak megfelel, ez a kétely pedig a mostani ügy eldöntésénél felmerült. (Közig, bíróság 2.328/922. sz.) III. oszt. kereseti adó. 1875 : XXIX. t.-c. 1. §. 52. Olyan erkölcsi testület, mely nem a maga, hanem a tagok anyagi érdekei védelme céljából alakul, nem alanya a III. oszt. ker. adónak. Indokok: A „Magyar Tudakozódó Egylet" panaszos panasza arra irányul, hogy az 1875 : XXIX. t.-c. helytelen alkalmazásával az 1920—1922. 4—5. sz. 153