Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Rendeletek. • i ..... A bevallás céljára hivatalos nyomtatvány van, amelyet a 8 korona előállítási költség megtérítése ellenében Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályánál, másutt a községi elöljáróságnál, illetve a városi adóhivatalnál lehet megszerezni. Arra nézve, hogy mit és miképpen kell bevallani, kellő tájékoztatást nyújt ugyan a hivatalos nyomtatvány, mindazonáltal közöljük erre nézve a következőket: Be kell vallani az 1922. évben folytatott ipari, kereskedelmi, bányá­szati, szellemi, vagy bármely más haszonhajtó foglalkozásból eredő nyers bevételt egy összegben, az üzleti kiadásokat pedig csoportosítva. Pl. anyag, vagy árú beszerzésére,, a felszerelés karbantartására és pótlására, üzlet­bérre, a személyzet járandóságaira, az üzlet vagy üzem vitelére (fűtésre, világításra vagy más efélére) kiadott összegeket, a közterhekre, a kár­biztosítási díjakra, az adóssági (passzív) kamatokra kiadott összegeket, a "felszerelés elhasználása címén tartalékolt, a veszteségek fejében leírt ösz­szegeket, az 1922. évben keletkezett vállalatnál az alapítási költséget. A bevétel és a kiadások összegének egybevetésénél meg kell állapítani a tiszta üzleti jövedelmet és be kell vezetni a bevallási ívbe. Be kell továbbá vallani azokat az adatokat, amelyekből alaposan lehet következtetni az üzleti forgalom és a jövedelem nagyságára. Ilyenek: a vállalatba fektetett álló- és forgótőke nagysága, a vállalatnál alkalma­zott tisztviselők és munkások száma elkülönítve, mészáros, hentes részéről az, 1922. évben levágott állatok számát, bérkocsisok és fuvarosok részéről az 1922. évben tartott lovak számát, földhaszonbérlők részéről a haszon­bérelt terület nagyságát és mívelési ágak szerint való megosztását, az állatállományt és az 1922. évben beszedett termények mennyiségét külön­külön. A bevallási ív címlapján be kell vallani az adózó és a cég nevét, a lakhelyét, illetve a székhelyét, a jövedelemforrásokat. Ha az adózó több községben, Budapesten több kerületben ad bevallást, akkor mindegyik bevallásra rá kell vezetni, hogy hol adott még be bevallást. Végül a beval­lást keltezni kell és aláírni. Aki rendes üzleti könyveket vezet és mérleget, nyereség-veszteség­számlát készít, az utóbbiakat a bevalláshoz csatolhatja, esetleg borítékba is zárhatja. A bevallást annál a községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál, Budapesten annál a kerületi adószámviteli osztálynál kell beadni, amelynek működési területén az adózó helyhez kötött foglalkozását folytatja, ha pedig a foglalkozás nincs helyhez kötve, akkor ahol a lakhelye van. Adófizetés. Az 1923. év II. évnegyedi egyenesadók 1923. április l-jén esedékesek •és legkésőbb május 15-éig befizetendők. Rekonstrukciós tartalékok felhasználásának elszámolása. A hadinyereség- (nyereségtöbblet-) adó alól a leltár felújítására adó­mentesen tartalékolt összegek elszámolása — amennyiben a pénzügy­minisztérium a határidót meg nem hosszabbítja — folyó évi március hó 31-ig történik meg. Az elszámolásnak — számlákkal igazoltan — magában kell foglalnia azokat az adatokat, melyek igazolják, hogy az adómentesen kezelt tartalék miképen használtatott fel. Az elszámolást az igazgatóság minden tagja aláírni köteles. Az elszámolás benyújtása körüli késedelem következménye 10—50%-os adópótlék. 1 RENDELETEK. Egyes fényűzési tárgyak értékhatárának felemelése. A pénzügy­miniszter 1923. évi 29.000. számú rendeletében 1923. évi február hó 26-ától egyes fényűzési tárgyak értékhatárát az alábbiak szerint állapította meg: A hangszerek (zongorák, pianinók, harmóniumok, orgonák, hegedűk, 4—5. sz. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom