Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Dr. Vrcnrcisz Pál: A mezőgazdasági ingatlanok vagyonvdltságp. Mint a fentebb tárgyalt két kérdés egybevetéséből látjuk, azok közt szoros kapcsolat áll fenn, s a hitbizományi vagyonnal kapcsolatos utolsó kerdes megoldása pedig, melyet ezúttal ismertetni kívánok, az ŰJ alatt ismertetett döntésnek okszerű folyománya. Ez a kérdés is azért merült fel, hogy a törvény 3. §-ában foglalt rendelkezés szerint a váltság alapját a földterületek együttes összege képezi, amivel a fentebb már ismertetett 15. §. rendelkezései nincsenek összhangban. A döntés az, hogy ugyanazon személy birtokában lévő két (vagy több) hitbizományi ingatlan a váltságkulcs szempontjából nem adható össze. Annak a döntésnek ugyanis (1. a) alatti1 kérdést), hogy a hitbizományi birtokok a hitbizományi birtokos egyéb ingatlanaival a váltságkulcs tekintetében össze nem számíthatók, okszerű következménye az is, hogy az ugyanazon személy birtokában lévő két (vagy több) hitbizományi ingatlan az adókulcs szempontjából nem adható össze, — eltekintve attól, hogy két (vagy több) hitbizományi birtoknak egyidejű birtoka az alapítási szabályoktól függve időleges is lehet, — azért sem, mert az összeadás gyakorlati keresztülvihetőségének az 1921 : XLV. t.-c. 15. §-ának azok az intézkedései, amelyek szerint a vagyonváltság a hitbizományi ingatlant terheli, azt azonban a hitbizományi birtokos fizeti, s hogy földrészletben történő fizetés esetén a fizetés fejében leadott földrészletet a hitbizományi leltárból törölni kell — ellentmondanak. 2. Levonható területek. A törvény 4. §-a akkép rendelkezik, hogy az egy-egy kataszteri birtokívben felvett jószágtest területének összegéből le kell vonni a) a szőlő- és erdőterületet, b) a földadó alá nem eső területet. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatosan az vált kérdésessé, hogy vitás esetekben az ilyen területeknek a minősítésénél és figyelembe vételénél a kataszteri állapot, vagy a tényleges állapot a döntő? A bíróság úgy határozott, hogy nem a .kataszteri, hanem a forduló napkor (1921. szept. 7-én) fennállott tényleges állapot az irányadó. A konkrét esetekben kimondta tehát azt, hogy levonható a terméketlen terület (út), ha az a forduló nap előtt már állandóan ilyen volt, bár a kataszterben még termőként volt feltüntetve; továbbá levonható az olyan terület, amelynél a művelési ág a forduló napot megelőzőleg már tényleg olykép változott meg, hogy az ezáltal a törvényben megjelölt mezőgazdasági ingatlanok sorába a valóságban már nem tartozott, bár ez a változás a kataszterben még feltüntetve nem lett és pedig abból az indokból, hogy magában véve az a körülmény, hogy a kataszteri kiigazítás megtörtént-e, vagy sem, a levonás jogosságát nem érintheti. A törvénynek ez a magyarázata érvényesült az imént felsoroltakkal összefüggő abban a további kérdésben is, hogy levonható-e az elkopárosodó terület, melynek erdősítését a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága már elrendelte, de az erdősítésnek csak az 1927. év végéig kell megtörténnie? amidőn kimondta a bíróság, hogy az elkcpárosodó terület a forduló napkor fennálló állapot * szerint veendő figyelembe, mert az a körülmény, hogy az elkopárosodó területen később erdő lesz, nem ok arra, hogy már most annak vétessék. > 3. Levonható terhek. A tehertételek levonása körül az előbbi pontban tárgyalt levonási kérdéseknél jóval komplikáltabb kérdésekkel találkozott a bírói jogszolgáltatás. ^rhek levonásávai a törvény 5. §-a foglalkozik két pontban; az 1. pont szerint le kell vonni a jelzálogilag biztosított tőketartozásokat, a 2-ik pont szerint az ártéri járulékokat. Az 1. pont alapján a jogkereső felek levonatni kívánták még a jel4—5. sz. 135