Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése. (Folytatás)

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás. kezdett hónapjára. Ha pedig kevesebb adót szállít be, mint amennyi törvényesen jár, akkor a be nem szállított adó ötszörösét köteles megfizetni. Az ötszörös összegnek a kétszeresre való leszállítását kérheti abban az esetben ha ezt a kétszerest a fizetési meghagyásban kitűzött 15 nap alatt befizeti. Mint szabálytalanság 5.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal torlandó meg az olyan mulasztás, amely a kereseti adó megrövidítésére alkalmas és nem esik súlyosabb beszámítás alá. Ilyen mulasztást követ el pl. az, 1. aki a végrehajtási utasításban megállapított könyvvezetési kötelezettsége dacára könyveket nem vezet; 2. aki a könyvvizsgálatot, illetőleg a helyszíni vizsgálatot (124. §) megakadályozza vagy meghiusítja vagy a nyereség-veszteségszámla bemutatását megtagadja, amennyiben ez az eljárás nem esik szigorúbb beszámítás alá; 3. a munkaadó, ha az illetményjegyzékeket, vagy egyéb feljegyzéseket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg 2 évig, az illetményjegyzékeket nem szolgáltatja be az adóval együtt, vagy az adóalapot az illetményjegyzékbe tévesen írja be, azok helyességének ellenőrzését megakadályozza vagy meghiusítja. (T. 39. §. (2) bek.) E pont alapján büntetendő a munkaadó akkor is, ha az utasítás 138. §-ában meghatározott nyilvántartást nem vezeti. A legsúlyosabb beszámítás alá esik az adócsalás. Adócsalást követ el és az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1920 : XXXII. t.-c. rendelkezései alá esik: 1. a bevallás adására kötelezett, ha az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat; 2. az a munkaadó, aki az alkalmazottakról beadott (illetményjegyzékbe tudva valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy azokból az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy, vagy az alkalmazottaktól levont adót nem szolgáltatja be; 3. az a munkaadó, aki a törvény 30. §. (5) bekezdésének (U. 161., 172. §. és a 173. §-ának (3) bek.) esetében az átalány megállapítása céljából szükséges adatokat az adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamisan jelenti be. (2) Az adócsalás miatt az 1920 : XXXII. t.-cikk alapján kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. (T. 38. §.) A százalékos kulcs szerint kivetett kereseti adó után útadó is jár. Más pótadót azonban nem lehet kivetni. A kereskedelmi és iparkamarai illetéket nem a kereseti adó, hanem a kereseti adó alapjául megállapított jövedelem után kell kivetni. Az általános kereseti adó a községeket és városokat illett meg. Ezzel szemben azokat terheli az alkalmazottaiknak teljes illetménye is. Egyelőre azonban az állam előlegképpen folyósítja a községek és városok részére a fizetés kiegészítéseket és segélyeket. Ennek az előlegnek részben való törlesztésére visszatartja azt a kereseti adót, amelyet az állampénztárak és pedig úgy az általános, mint a különleges állami pénztárak az általuk kifizetett illetményekből levonnak. 132 4—5. sz.