Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 4-5. szám - Az új közadó kezelési törvény
Kölbig Ferenc: Az új közadó kezelési törvény. vény mellőzi, hanem e helyett kimondja, hogy fizetési halasztást, illetve részletfizetési kedvezményt a fél méltánylást érdemlő esetekben kérhet és annak az elbírálását, hogy az adózó méltánylást érdemel-e vagy sem, a pénzügyi hatóságokra bízza. Az V. fejezet a végrehajtási eljárást szabályozza. A 31. §. megszünteti a közigazgatási úton, valamint a közadók módjára való végrehajtási eljárás közti megkülönböztetést, úgy hogy mindazok a követelések, amelyek közigazgatási úton hajtandók be, az 1923 : VII. t.-cikkben szabályozott módon a közadók módjára hajtatnak be. A községekben, ahol ugyanaz a szerv hajtotta be a közadók módjára, valamint a közigazgatási úton behajtandó követeléseket, gyakorlatilag nem igen volt különbség a kétféle behajtási eljárás között, illetve ez leginkább csak akkor mutatkozott, mikor a fél a végrehajtási eljárás során követett eljárást sérelmesnek vélve, panaszával majd a pénzügyi hatóságokhoz, maid az alispánhoz volt kénytelen fordnlni és ha azok határozatát is sérelmesnek tartotta, egyes esetekben a közigazgatási bírósághoz fordulhatott panasszal, más esetekben pedig az egyik vagy másik miniszterhez volt kénytelen felebbezni. Nagyobb hordereje van azonban a kérdésnek a városokban, ahol nagyon sok helyen a közigazgatási végrehajtási eljárás teljesen elkülönült és így elég gyakoriak voltak a hatásköri összeütközések, a bírósági, a közigazgatási úton, valamint a közadók módjára foganatosított végrehajtások között. Az 1909: XI. t.-c. a közadók módjára való behajtást is több hatóságra bízta, úgy hogy nagyon gyakran előfordult, hogy egy és ugyanazon adózóval szemben közadók miatt egyidöben az állampénztár is és a község is vezetett végrehajtást. Ez eljárás csak zavarókra adott okot és az egyes végrehajtó hatóságoknak egymással szemben való kijátszását tette lehetővé és a háború előtt az ország minden részéből egymásután jöttek az érdekeltségek panaszai, hogy az egyes végrehajtási eljárásoknak egymással szemben való kijátszásával a kielégítési alapok a magánhitelezők elől nagyon gyakran el vonatnak. Ezen visszásságoknak véget vet a 31. §. Végrehajtási cselekményt ezentúl a bírósági végrehajtón kívül csak a községi elöljáróság (városi adóhivatal) foganatosíthat. Az összes többi hatóságoknak, hivataloknak, intézményeknek bármily címen fennállott végrehajtási jogköre megszűnt. Minthogy azonban előfordulhat az az eset, hogy egyik vagy másik követelésnek a községi elöljáróság útján való behajtása bármely oknál fogva nehézségbe ütközhetik, vagy hogy a községi elöljáróság bármely oknál fogva egyes adózókkal szemben feszélyezve lehet, a 32. §. felhatalmazza a pénzügyigazgatóságot, hogy ha azt szükségesnek látja, a végrehajtás foganatosítására — akár bizonyos időtartamra, akár bizonyos követelések behajtása céljából — a községekbe állami közegeket küldhessen. Ez a rendelkezés nem tévesztendő össze az állami közegeknek a behajtás elhanyagolása miatt kimondott felelősség esetében a mulasztók költsége terhére való kirendelés jogával, mert hisz ez ép olyankor lesz alkalmazandó, amikor az elöljáróság hibáján kívül nem tud valamely követelést behajtani, vagy ha valamely követelésnek az elöljáróság útján való behajtása nem lenne lehetséges vagy nem lenne célszerű. Az a körülmény azonban, hogy valamely hátralék nagy összegű, avagy hogy valamely követelésnek soron kívüli kivetése és biztosítása válik szükségessé, egymagában még nem szolgálhat indokul arra, hogy a végrehajtás foganatosítása az arra különben illetékes közegek hatásköréből kivonassék. A 33. §. szerint a végrehajtást elsősorban a tartozás előírása helyén kell foganatosítani. Ha a tartozást másutt kell behajtani, a községi elöljáróságok ezt maguk közt intézik el és így más helyre behajtás végett kimutatott köztartozásoknak és az azokra teljesített lerovásoknak az állampénztárakhoz való havonkinti bejelentése elesik. A székesfővárosban az adófelügyelö behajtási osztályának végrehajtási jogkörét a törvény szintén megszünteti, ennek folytán, mihelyt a törvénynek a végrehajtási hatásköröket szabályozó rendelkezése életbe lép, — tudomásom szerint az átmeneti nehézségeknek elejét veendő, a 110 4—5. sz.