Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál

Joggyakorlat. szos férjet akár személyes, akár egyetemleges fizetési kötelezettség: címén felelősség terhelné. (Közig, bíróság 2.965/1920. sz.) Öröklési illeték. 1920 : XXXIV. 68. §. 40. Az olyan életjáradék, amelynek fizetésére valaki élők között kötött szerződés alapján volt köteles, akkor sem esik öröklési illeték alá, ha a fizetésre kötelezett örököseit végrendeletében kötelezte arra, hogy a járadékot tovább fizessék. Indokok: A panaszos az örökhagyó fiát tanította. Ebből kifolyólag, — a valódiság tekintetében a pénzügyigazgatóság által nem kifogásolt, — a panaszirathoz csatolt levelek tartalma szerint az 1899. évben a panaszos és az örökhagyó akként szerződtek, hogy a kifizetett összegeken felül az örökhagyó a panaszosnak évi 1.000 korona életjáradékot kötelezett fizetni. Az örökhagyó és felesége 1907. évi október 9. napján kelt közös végrendeletük 8. pontjában a panaszosnak ezt a nyugdíjigényét biztosították és és fiukat kötelezték annak fizetésére. Az alsóbbfokú pénzügyi hatóságok ezen életjáradékösszeg után vetették ki a megtámadott öröklési illetéket. A panasz alpos. Ugyanis a panaszos az életjáradékhoz való igényét még az örökhagyó halála előtt magánjogi címen, a kötött életjáradéki szerződés alapján szerezte meg és azt az örökhagyó hagyatéka s illetve örökösei ellen a bíróság előtt még akkor is érvényesíthetné, ha a közös végrendeletben nem ismertetett volna el. Minthogy tehát a panaszos nem hagyományos, mert az örökhagyótól mit sem örökölt, az ill. szab. 78. §. értelmében '(1918 : XI. t.-ic. 2. §. és az 1920: XXXIV. t.-c. 68. §.) terhére öröklési illetéket nem lehet kivetni. (Közig, bíróság 3.750/1920. sz.) Személyes illetékmentesség. III. díjj. 85. tétel 2. p. 41. A községeket (városokat) a jótékony célra juttatott segély helyes felhasználásának biztosítására szolgáló zálogjog bejegyzése utáni illetékre a személyes mentesség nem illeti meg. indokok: B. város az 1919. évi október hó 10. napján megkötött szerződéssel 50.000 K segélyt adott a „Nyomorék gyermekek otthona" egyesületnek egy létesítendő otthon céljaira bizonyos feltételek kikötése mellett. E feltételek teljesítésének biztosítására az egyesület megengedte, hogy ingatlanaira a zálogjog 50.000 K biztosítéki tőke és kamatai erejéig a székesfőváros javára bekebeleztessék. E zálogjog bekebelezése után a B. város közönsége terhére kiszabott illetékkel szemben a panaszos B. város azt vitatja, hogy e segélyezéssel és a segély zálogjogi biztosításával csupán a feladatai közé tartozó közjótékonyságot gyakorolta és ennélfogva e zálogjogbekebelezésre az illetéki díjjegyzék 85. tétel 2. pontjában megállapított illetékmentesség kiterjed. Az illetéki díjjegyzék hivatkozott tételének 2. pontja akként szól, hogy a községek illetékmentesek többek között „azon beadványokra és mellékletekre nézve, amelyeket községi adók, kövezési. vízvezetési, csatornázási díjjárulékok és más, nem magánjogi viszonyból keletkezett közszolgáltatások beszedése vagy telekkönyvi biztosítása végett benyújtanak, megjegyeztetvén, hogy ez a mentesség az említett közszolgáltatások telekkönyvi biztosítására is kiterjed". Kétségtelen tehát, hogy a hivatkozott díjtétel alatt megállapított illetékmentesség csupán a községgel szemben teljesítendő közszolgáltatások telekkönyvi biztosítására vonatkozik, ilyennek azonban a szóbanfogó segély helyes felhasználásának biztosítására szolgáló zálogjogi bekebelezés nyilvánvalólag nem tekinthető. (Közig, bíróság 4623/1921. sz.) Jogorvoslati határidő. 1901 : XX. 6. §. 42. Az a körülmény, hogy az adó befizetésére megállapított határidő utolsó napja március hó 15-ére esett, az adó késedelmes befizetésének igazolásául el nem fogadható. Indokok: Az 1901 : XX. t.-c. 6. §-a szerint a határidő, ha utolsó napja nemzeti ünnepre esik, a legközelebbi hétköznapon jár le, március hó 15-ike azonban törvényes intézkedéssel nemzeti ünnepnek kimondva nincs, a fent hivatkozott törvényes rendelkezés tehát március hó 15-ére alkalmazást nem nyerhet. Minthogy pedig panaszos a mulasztás igazolására más, elfogadható okot fel nem hozott, a panasznak helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 3517/1921. sz.) 104 2—3. sz.