Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál
Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT l — 1 JOGGYAKORLAT Egyenes adók. Társulati adó. 1909 : VIII. 17. §. 12. p. 17. Szállítások után lerótt nyugtabélyeg az üzemet terhelő illeték. Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy a hadvezetőség részére szállított gyártmányok után lerótt nyugtabélyeg illetéket a nyereséghez hozzáadták. A bíróság ezt a panaszt alaposnak találta. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy a vállalat 1916. évi költségszámlája terhére elszámolt 71.377 K 07 f. illeték a hadvezetőség rendelései alapján eszközölt szállítások alkalmával bélyegjegyekben lerótt II. és III. fokozatú illetékből keletkezett, ez tehát az üzemet terhelő illeték és mint ilyen az 1909 : VIII. t.-c. 17. §-ának 12. pontja alapján a nyereségből levonandó. (Közig, bíróság 6.065/922. sz.) Társulati adó. 1909 : VIII. 17. §. 16- p. 18. Az úgynevezett tanácsköztársaság által kibocsátott 200 és 25 koronás pénzjegyek értékcsökkenéséből eredő veszteség levonandó. Indokok: A panaszos sérelmesnek tartja, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság által kibocsátott hamis 200 és 25 koronás bankjegyek értékcsökkenéséből származó veszteséget a nyereséghez hozzáadták. A bíróság ezt a panaszt alaponak találta. Az 1919. évi augusztus hó 14-én kelt 3.954. M. E. számú kormányrendelet 1. §-ának második bekezdése szerint az úgynevezett tanácsköztársaság által forgalomba hozott 200 és 25 koronás bankiegyharnisítványokat a rajtuk feltüntetett teljes érték egyötödrésze erejéig mindenki elfogadni volt köteles.. Ezen kormányrendelet következtében panaszos a birtokában veit ilyen pénzjegyek névértékének négyötödrésze erejéig tényleges veszteséget szenvedett, amely veszteségnek levonását azon a címen, hogy es 1909 : VIII. t.-c. 17. és 18. §-ai ilyen rendelkezést nem tartalmaznak, az alsó fokon eljárt hatóságok helytelenül tagadták meg. (Közig, bíróság 9.013/922. sz.) Társulati adó. 1909: VIII. 18. §. 3. p. 1922 : XM\ . 14. §. 4. p 19. Az üzleti nyereségből a közgyűlés által az alkalmazottak részére megszavazott jutalék, ha az nem alapszabályon, vagy szerződésen nyugszik, önkéntes adománynak minősül. Indokok: Panaszos egyedül azt kifogásolja, hogy a tiszta nyereségből a közgyűlés által az alkalmazottak jutalékára megszavazott 4.800 korona a nyereségből nem hozatott levonásba. Ezt a panaszt a bíróság alaptalannak találta. A társulat alapszabályainak 47. §-a intézkedik az iránt, hogy a vállalat tiszta jövedelmet hogyan kell felosztani. Ebben a szakaszban olyan rendelkezés nincsen, amely szerint a tiszta nyereségnek bizonyos része az alkalmazottak jutalékára lenne fordítandó. Nyilvánvaló tehát, hogy a közgyűlés tetszésétől van függővé téve, hogy a még rendelkezésre maradó nyereségfeleslegből fordít-e valamely összeget az alkalmazottak jutalékára. Az alkalmazottaknak ilyen a zárszámadások eredményétől és az évzáró közgyűlés tetszésétől függő jutalmazást nem lehet az alkalmazottak illetményeinek olyan kiegészítő része gyanánt tekinteni, amelyre csak igényt tarthatnának. Alapszabály vagy szerződésszerű kötelezettség nélkül megszavazott jutalék az önkéntes adomány jellegével bír és mint ilyen az 1919 : VIII. t.-c. 18. §-ának 3. pontja alapján levonandó tételt nem képez. (Közig, bíróság 9.462/922. sz.) 2—3. SZ. 95