Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál

Vegyes közlemények. az illetékkötelezett féllel a közvetlen, vagy a még inkább időbe kerülő, a községi elöljáróság útján történő közvetett tárgyalást. A leltározási és adathiányok, valamint a nem megfelelő értékbevallások miatt nem lehet a bíróság által tárgyalt legtöbb hagyaték után járó illetéket sem azonnal megállapítani. Ha ugyanis a leltár nem tüzetes, a beállított forgalmi értékek aggályosak, az ingatlanok hozadéka nincs feltüntetve, a pénzügyi hivatalnak már felvilágosítást kell kérnie, adatokat kell beszereznie, esetleg meg kell próbálnia a féllel az egyezkedést; ezekhez pedig bizonyos idő kell, Az előforduló eseteknek ezekből a felsorolt csekély hányadából az a tanulság, hogy az illetékkiszabás tartamát csak akkor és azáltal lehet megrövidíteni, ha az illeték fizetésére kötelezett fél közreműködik, hogy a kiszabási iratok az iiletékkiszabást teljesítő hivatalhoz teljesen kész, nem kifogásolható adatokkal felszerelt, az ingatlanok és ingók valóságos forgalmi értékének megfelelő (illetőleg hagyatékoknál az ingatlanok hozadékát is feltüntető), nem aggályos értékbejelentésekkel együtt terjesztessenek be, úgy hogy a hivatal az adatok felülvizsgálása után az illetéket azonnal és akadálytalanul kiszabhassa. Ha még ilyen esetben is késik az illetékkiszabás, akkor már csakugyan jogos a panasz és annak orvoslása elől az illetékes fórumok nem zárkózhatnak el, addig azonban mindenkinek, aki a törvény által megkívánt feltételeket nem teljesíti, be kell látnia, hogy a késedelmes illetékkiszabásnak jórészt ő maga az oka. Változások a kiviteli illetékek körében. 1922. december 30-án életbelépett Z. 65.590. számú pénzügyminiszteri rendelet módosította ismét több árúcikk kiviteli illetékét: a bükköny, csillagfürt után q-kint 100 K helyett ezentúl 200 K, az árpaliszt és őrlemény után q-kint 200 K helyett ezentúl 1.500 K, a fokhagyma után q-kint 2.000 K helyett ezentúl 500 K, az elkészített (szárított, aszalt, sózott) főzelék után q-kint 60 K helyett ezentúl az aszalt főzelék után 150 K, másféle után 250 K, a napraforgó- és tökmag után q-kint 400 K helyett ezentúl 800 K, a lenmag után q-kint 500 K helyett 1.000 K, kendermag és másféle olaios mag után q-kint 200 K helyett ezentúl 300 K, a lucernamag után q-kint 500 K helyett ezentúl 3.000 K. a vörösheremag (lóheremag) után q-kint 600 K helyett ezentúl 2.000 K, úgyszintén a másféle heremagvak után q-kint 100 K helyett ezentúl 2.000 K kiviteli illetéket kell fizetni. Módosult még a vöröshagyma kiviteli illetéke is, amennyiben a kivitelre kerülő vöröshagyma minden q-ja után 20 kg. vöröshagyma helyett ezentúl csak 10 kg. vöröshagymát kell kiviteli illeték fejében Budapest székesfőváros hatósági zöldségárusító üzemének beszolgáltatni. A téli szalámi kiviteli illetéke is módosult. A szalámi után eddig pénzben kellett a kiviteli illetéket fizetni, q-kint 2.400 K-t, ezentúl természetben kell leróni az illetéket és pedig a szalámi minden q-ja után 15 kg. kifogástalan disznózsírt kell a közalkalmazottaknak természetben történő ellátása céljaira beszolgáltatni a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél. Üj kiviteli illetékkel lett sújtva a köles és muharmag, mely után q-kint 300 K-t kell fizetni, továbbá a friss káposzta után q-kint 400 K-t és ugyanennyit kell fizetni a friss sárgarépa, petrezselyem és torma után is. Az 1923. január 14-én életbelépett Z. 73.177. számú pénzügyminiszteri rendelet megváltoztatta az új malátatermelési évadra a maláta kiviteli illetékét az eddigi 10%-ról q-kint 800 K-ra. A bab kiviteli illetéke is módosult, amennyiben az eddig pénzben fizetett q-kint 500 K helyett ezentúl természetben 40 kg babot kell az államkincstár javára beszolgáltatni a Futura r.-t.-nál. Csökkent az ökör, bika, tehén és növendékmarha után a kiviteli vágóállatvásári forgalomban az eddigi 50%-os kiviteli illeték 90 2—3. SZ.