Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál

Vegyes közlemények. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Elhalasztották az adóbevallás terminusát. Az 1922 : XXIII. t.-c. 23. §-a értelmében az általános kereseti adóra vonatkozó bevallást minden év február havában kell az illetékes adóhivatalnál (községi elöljáróságnál) • benyújtani, a bevallások határidejét azonban a pénzügyminiszter, ugyancsak a törvény rendelkezése alapján, szükség szerint meg is változtathatja. Amint értesülünk, a pénzügyminiszter máris élt ezzel a jogával és a napokban 5.708/1923. sz. a. körrendeletet intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz (adófelügyelökhöz), amelyben arra utasítja őket, sogy a bevallások benyújtását ne a folyó évi február havában követeljék, hanem erre nézve későbbi terminust tűzzenek ki. A körrendelet ennek az intézkedésnek szükséges voltát főleg azzal okolja meg, hogy a bevallások segélyével a kereseti adóra nézve megállapítandó adóalap a jövedelemadónak is alapjául szolgál, .a jövedelemadóról szóló új törvényjavaslatot azonban a nemzetgyűlés még nem tárgyalta le. A végrehajtási eljárások felfüggesztése tárgyában a pénzügyminiszter 1923. évi 1.550. sz. rendeletében intézkedett. E rendelet első sorban arra hatalmazza fel a pénzügyigazgatóságokat, hogy az adófizetési halasztás iránt beadott kérelmeket már most az 1923 : VII. t.-c. 30. §-ában szabályozott hatáskörben intézzék el. Az eddig érvényben volt törvények szerint ugyanis a pénzügyigazgatóságok (adófelügyelőhelyettesek) csak az adóévvégéig engedélyezhettek fizetési halasztást, míg a hivatkozott 30. §. szerint a fizetési halasztás egy teljes évi időtartamra terjedhet. A rendelet azt is biztosítja, hogy az elsőfokú kivetés ellen kellő időben t>eadott fellebbezés esetében a pénzügy'igazgatóság a végrehajtási eljárást hivatalból korlátozza. Ez a korlátozás igényelhető és azt a pénzügyigazgatóság köteles is elrendelni a követelés ama részére, amely az előző évre kivetett, illetőleg a fél bevallásának' változatlan elfogadása esetében kivethető összeggel szemben ugyanazon vagyon, vagy jövedelem után tehertöbbletként megállapíttatott. A közigazgatási bírósághoz beadott panasznak azonban nincs halasztó hatálya. A késedelmes illetékkiszabás okai. Az utóbbi időben gyakori a panasz, hogy a pénzügyi hivatalok az illetékeket késedelmesen szabják ki. A pénzügyi hivataloknak ez a késedelmes eljárása — mondják a panaszkodök •— úgy a felekre, mint az ingatlanforgalomra hátrányos. Az illetékkiszabás elhúzódása kúlónösen a hagyatéki ingatlanok forgalmát nehezíti meg, mert a vagyonátruházási illetékről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. (továbbiakban: a törvény) 65. §-ának rendelkezései szerint a bíróság az általa tárgyalt hagyaték átadását, illetve a hagyatékhoz tartozó ingatlanokra az örökösök tulajdonjogának bekebelezését csak a már kiszabott és vele közölt illeték megfelelő biztosítása után, legfeljebb a bekebelezéssel egyidejűleg rendelheti el. Megtörténik most már, — folytatják tovább a panaszkodók — hogy a hagyatéki ingatlanok még az örökösök tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése előtt tabbször gazdát cserélnek s a legutolsó szerző a rendezetlen telekkönyvi állapot miatt sok esetben csak hosszadalmas, esetleg peres eljárás után lesz telekkönyvi tulajdonos. A huzavonától való félelem természetesen az ilyen ingatlanok megvásárlásától a vevőket elriasztja, ez pedig a forgalomra mindig káros, a felekre pedig esetleg anyagi veszteséget jelent. A panaszkodóknak abban igazuk van, hogy az illetékek megállapítása huzamosabb ideig tart; abban azonban nem mindig van igazuk, hogy emiatt minden esetben a pénzügyi hivatalokat okolják és teszik felelőssé. A legtöbb örökös már első ízben azzal a panasszal fordul az illetékkiszabást teljesítő hivatalhoz, hogyan történhetik meg az, hogy az ügye már hónapok, esetleg évek óta húzódik s az illeték még mindig nincs ki88 2-3. SZ.