Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése

Rendeletek. 2. Azokat a házbirtokosokat, akik hiányos házbérbevallást adtak be, vagy ezt a bevallásukat még nem adták be, 8 napi határidő kitűzése és vétbizonyítvány mellett írásbelileg felhívják a megjelölendő hiányok pótlására, illetve az adóbevallás benyújtására. Az adóvallomás beadását elmulasztó felekhez azonkívül hirdetmény vagy dobszó útján még újabb általános felhívást is intéznek. 3. Kivetik a házadót és ezzel egyidejűleg vagy külön lajstromban a kincstári házhaszonrészesedést. 4. A kataszteri birtokíveken átvezetik a birtokváltozásokat és a birtokíveket, valamint az 1. számú nyilvántartási jegyzékeket február 15-én lezárják. 5. Kivetik a földadót. 6. A hadmentességi díjra vonatkozólag hirdetmény vagy dobszó útján 8 napi határidő kitűzése mellett újabb felhívást intéznek az érdekelt felekhez. RENDELETEK. Az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény egyes rendelkezéseinek magyarázata tárgyában 77/1922. P. M. sz. alatt rendeletet bocsátott ki a pénzügyminiszter, amely a Budapesti Közlöny 1922. évi 11. számában jelent meg, amely lényeges vitás kérdéseket a végrehajtási utasítás közzététele előtt megold. A közös birtoklás esetében úgy kell értelmezni az 1921 :XV. t.-c. 3. §-ának rendelkezéseit, hogy olyan esetekben, amikor egy földterületnek több tulajdonosa van, s azok az egész ingatlant természetben való felosztás nélkül közösen birtokolják, a vagyonváltságot minden egyes birtokos a saját birtoklása arányában köteles fizetni, vagyis a vagyonváltságot úgy kell megállapítani, mintha a tényleges földbirtokot természetben megosztva birtokolnák. A váltság kulcsának megállapítása szempontjából az egyes adózónak az ilyen közösen birtokolt ingatlanból őket megillető birtokrészét hozzá kell számítani a kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanaihoz. A rendelet végre belátja, hogy nagy vagyonadó forduló nap nélkül lehetetlen. Pótolja a törvénynek azt a hiányát, hogy az ingatlanváltság tekintetében fordulónapot nem jelölt meg. A forduló napot 1921. évi szeptember hó 7-ében állapítja meg, s kimondja, hogy a vagyonváltság megállapítása szempontjából az 1921. évi szeptember hó 7-én fennállott tényleges állapot az irányadó, hacsak a törvény kifejezetten másként nem rendelkezik. Ily materiális, fontos jogszabályt azonban a törvénynek kellett volna megállapítani, így szó férhet a rendelet törvényességéhez. A rendelet abból indul ki, hogy a törvény 1921. szeptember 7-én lépett életbe, tehát a kincstár joga ezen a napon nyílott meg a vagyonváltsághoz. Ez azonban téves, mert a kincstár joga a vagyonváltsághoz nem a törvény kihirdetése napján nyílik meg, hanem a vagyonváltság kivetését követő törvényes esedékességkor. Egyébként ez csak ürügy arra, hogy az 1921. szept. 7-ike forduló napnak legyen megállapítható, s a törvény hiánya pótoltassák. A forduló nap megállapításából következik, hogy ha valamely ingatlan tulajdonosa 1921. szeptember 7-ike után meghalt, a vagyonváltságot úgy kell megállapítani, mintha az örökhagyó még a kivetéskor is életben lett volna. A megállapított vagyonváltság hagyatéki teherként átszáll a jogutódokra. Az ingatlanoknak 1921. szeptember 7-ike után bármely okból való felosztása a vagyonváltság szempontjából figyelembe nem vehető. Az 1921 : XLV. t.-c. 6. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint az ott jelzett kedvezmény azt a váltságkötelezettet illeti meg, aki az 1914— 1918. évi háború során igazoltan legalább egy évig harcvonalban szolgált, úgy kell alkalmazni, hogy ugyanez a kedvezmény megilleti az olyan vagyonváltságkötelezettet is, aki a harcvonalban egy évnél rövidebb ideig szolgáit ugyan, de hadifogságba került és a harcvonalszolgálat és a hadifogságban töltött idő együtt legalább egy évet tesz ki. 70 2. SZ.