Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám - A vagyonátruházási illetékek körébe eső bírság egyik esetének megelőzéséről
Dr. Ernyei Béla: A vagyonátruházási illetékekről. vonható tehát kedvezményes kulcs alá azok betétje, akik már a zárolás idejében hazaérkeztek. A felebbezés határideje ugyan 1921. évi december hó végével lejárt, azonban méltányos volna, hogy a hősi halált halt, eltűnt vagy fogságban lévők betéteire nézve esetleg később beérkező kérvények vagy felebbezések érdemleges tárgyalás alá vétetnének, mert ezekre nézve a hozzátartozók csak később tudhatják meg, hogy a kedvezményes kulcs alkalmazásának feltételei rájuk nézve fenforognak-e? A jeligés követelések vagyonváltságának elbírálásánál figyelem fordítandó arra, hogy az a szó, vagy név, melyre a betét el van helyezve, tényleg jelige-e. A gyakorlatban ugyanis előfordult, hogy a betét annak célját vagy rendeltetését megjelölő név alatt van elhelyezve. Például „kőszobor", „kereszt", „uradalmi juhok", „fásítások" stb. Az ilyen nevek alatti betétek jeligés volta vitatható, akkor, ha azok tulajdonosa a betét rendeltetését akarta ezen szóval jelezni és a betét tényleg — például a fenti esetekben — a kőszobor karbantartására, a kereszt felállítására és javítására, vagy az uradalmi juhok eladásából származik, illetve fásításra van gyűjtve. A közigazgatási bíróság lesz hivatva e kérdésben is, mint annyi más e helyütt fel nem sorolt vitás kérdésben megnyugtató magyarázatot nyújtani. N]iifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit}iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii >;A vagyonátruházási illetékek körébe eső bírság egyik esetének megelőzéséről. Irta. dr. Ernyei Béla. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 40. §-nak utolsó előtti bekezdése értelmében, de egyébként a korábbi illetékjogi szabályok szerint is az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási jogügyletekről kiállított okiratokat, amennyiben ezek ingatlan átruházására vonatkoznak, illetékkiszabás céljából a telekkönyvi hatóság útján is érvényesen be lehet mutatni. Ilyen esetben a telekkönyvi bejegyzési kérvényhez az okirat másolatát az illeték kiszabására hivatott állampénztár (a központi díj- és illetékkiszabási hivafal) részére külön mellékelni kell, amikor is a telekkönyvi hatóság az okirat másolatát hitelesíti és azt a bejegyzést rendelő végzéssel együtt az illetékes állampénztárnak megküldi. Tudvalevő, hogy a bejelentési határidő az okirat kiállításától, hatósági jóváhagyástól függő vagyonátruházás eseteiben pedig a jóváhagyástól számítandó 15 nap. Igen gyakori eset, különösen akkor, ha az okirat kiállítási helye, illetve az okirat bemutatására köteles szerződő fél lakhelye avagy az okiratot felvevő közjegyző székhelye nincs egyúttal az átruházott ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóság székhelyén, hogy ilyenkor a helytávolság folytán posta útján történik a telekkönyvi kérvény elküldése és egyidejűleg a kérvény mellett az állampénztár részére szóló okiratmásolat bemutatása is. A telekkönyvi hivatal a postán érkezett kérvény iktatásakor, csakúgy, mint a kérvények személyes, nem posta útjáni beadásakor is, az iktatás, vagyis a telekönyvi hatósághoz történt beérkezés napját tünteti fel a kérvényen s ugyanezen napot közli az illetékes állampénztárral. A kérvény személyes beadásakor a bemutatási határidő pontos betartását az állampénztár, az okirat keltének és a telekkönyvi iktatás napjának ismerete mellett minden nehézség nélkül s a tényleges helyzetnek megfelelően csakúgy megállapíthatja, mint amikor az okiratot közvetlenül az állampénztárnál mutatják be a felek illetékkiszabás végett. 2. sz. 65
