Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az 1922. évi egyenesadók kivetése

Joggyakorlat. Kereskedelmi levél. III. díjj. 59. tét 5. pont. 5. Az oly kereskedelmi levél, amelyben foglalt jogcselekmény per tárgyát nem képezte, követelés, vagy kifogás alakjában érvényesítettnek nem tekinthető és ezért a bíróság előtt felhasznált oly kereskedelmi levél, amely peren kívül álló személlyel létesült jogügyletet tartalmaz, feltételes illetékmentességét el nem veszti. Indokok: A panaszos szövetkezet budapesti bejegyzett céget F. E. építész beperelte házépítési munkálatokból származó 22.651 korona 22 fillér követelés ereiéig. A házépítő szövetkezet ebben a perben bizonyítékul felhasználta a) azokat a kereskedelmi leveleket, amelyekben F. E. a szövetkezet által teljesített fizetéseket elismeri, b) azokat a kereskedelmi leveleket, amelyekben az E. N. váltóüzlet részvénytársaság F. E.-t ezeknek az őszszegeknek számlája javára történt könyveléséről értesíti. Ügy az a), mint a b) alatti kereskedelmi levelek az illetéki díjjegyzék 59. tétel 5. pontja alapján azon a címen lettek megleletezve és megilletékezve, hogy bíróság előtt lettek használva és ezen használat által feltételes illetékmentességüket elvesztették. Az a) alatti kereskedelmi levelekre vonatkozólag az 1910. évi Kj. 20.242. tételének I. szám alatt, a b) alatti kereskedelmi levelekre vonatkozólag pedig ugyanezen tételnek H. szám alatt lett az illeték kivetve. Az I. alatti illeték már jogerős, mert abban ez a bíróság 1912. évi 28.192. P. sz. a. ítéletet hozott. A II. sz. alatti illeték jogossága azonban ezúttal képezi elbírálás tárgyát. Az illetéki díjjegyzék 59. tétel ,5. pontjának helyes értelme az, ekként fejlett ki a bírói gyakorlat is, hogy a perben becsatolt kereskedelmi levél csak abban az esetben veszti el feltételes illetékmentességét s látandó el jogügyleti bélyeggel, ha a bíróság előtt a benne foglalt jogügylet akár keresetileg, akár kifogás alakjában érvényesítve lesz, már pedig jelen esetben a perben csupán az u) alatti kereskedelmi levelekben foglalt jogügylet lett érvényesítve, a b) alatti kereskedelmi levelekben foglalt jogcselekmény pedig per tárgyát nem képezte. Nyilvánvaló ez abból, hogy a per a F. E. és a házépítő szövetkezet között folyt, a b) alatti kereskedelmi levelek pedig F. E. és az E. N. közötti jogügyletet tartalmaznak. (Közig, bíróság 3.099. 1920. sz.) Konverzió. 1881 : LXX. t.-c. 1. §. 6. Biztosító intézet mint szövetkezet nem sorozható azon intézetek közé, amelyeket a náluk fennálló jelzálogkövetelések átváltoztatása esetére a törvény illetékmentességben részesít. Indokok: A panasznak helyet adni nem lehetett, mert az 1881 :LXX. t.-c. a kedvezmény megadását csak a jelzálogintézeteknél, árvapénztáraknál, közalapoknál, takarékpénztáraknál és minden egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló j elzálogkövetelések átváltoztatása esetére biztosítja, az a vételárhátralék pedig, amelyre nézve a I. és II. rendű panaszos az illetékmentességet vitatja, az U. élet- és gyermekbiztosító intézet, mint szövetkezetnél állott fenn, ez az intézet pedig nem sorozható azon intézetek közé, amelyeket a törvény megjelöl. (Közig, bíróság 61/920. sz.) Biztosítási illetékek. 1883 : VIII. t.-c. 3. §-a. 7. Az a körülmény, hogy a társaság a mérleg szerinti tiszta jövedelemből a nyugdíjalapba annuitás és dotáció fejében befizetett összegeket levonta, a nyugdíjalap önálló jogi személyisége mellett bizonyít, tehát a társaság által a nyugdíjalap részére teljesített díjfizetések 172%-os illeték alá esnek. Indokok: A L. G. részvénytársaság által hivatanokai részére létesített és alapszabályokkal ellátott nyugdíjalap javára a nevezett részvénytársaság részéről az 1912—1916. években befizetett összegek után kiszabott lV2%-os illeték a vitás. A nevezett társaság köteles a nyugdíjalap alapszabályai 6. §-ának első bekezdése értelmében a matematikai számvetések szerint szükségesnek mutatkozó 140.275 K 50 f. nyugdíjalapot legfeljebb 15 éven belül készpénzben lefizetni s a 7. §. szerint évenkint a mérlegében kimutatott tiszta nyereségnek 2%-át a nyugdíjalapba juttatni, amely évi járulék 7.500 koronánál kisebb nem le1. sz. 39