Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az 1922. évi egyenesadók kivetése

Rendeletek. ilyen adásvételről — annak megkötésétől számított — 8 nap alatt 2 azonos eredeti példányban bejelentést kell benyújtani az eladó lakhelyére nézve illetékes állampénztárhoz, Budapesten pedig a IX. ker. m. kir. állampénztárhoz. A bejelentésnek az eladó és a vevő nevén és lakhelyén kívül az automobilra vonatkozó minden adatot és az eladási árat is tartalmaznia kell. Az állampénztár megállpítja a luxusadó összegét és annak befizetéséről az egyik bejelentésnek hátlapjára vezetett nyugtát ad a feleknek. Ha a vevő valamely törvényes alapon adómentességet igényel, akkor a bejelentést ugyancsak két egyenlő eredeti példányban nem az állampénztárhoz, hanem a vevő lakhelye szerint "illetékes pénzügy igazgatósághoz, Budapesten az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalhoz kell beadni. Ha ez a pénzügyi hatóság az adómentességi igénynek helyt ad, akkor a bejelentés egyik példányának hátlapjára vezetett bizonyítványt ad ki erről a vevőnek. A rendelet értelmében az államrendőrség (kerületi főkapitányság) csakis akkor állíthatja ki a vevőnek a forgalmi engedélyt, ha az a luxusadó befizetését igazoló állampénztári nyugtát, vagy pedig az adómentességet igazoló pénzügyigazgatósági bizonyítványt bemutatja. Aki hamis vételárat vall be, az adócsalásért egy évig terjedhető fogházzal, illetőleg 3 évig terjedhető börtönnel és a megrövidített adó 5—10-szereséig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. A fényűzési forgalmi adóról szóló törvény végrehajtása tárgyában 90.000/1920. sz. a. kiadott Utasítás némely rendelkezéseinek módosítása. A 181.416/1921. sz. rendeletével a pénzügyminiszter az adófelügyelőnek az említett Utasításban a fényűzési forgalmi adóra vonatkozólag Budapest területére megállapított hatáskörét 1922. január 1-től kezdve a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalra (V., Rudolf-ragpart 6. sz.) ruházta át. Ettől a naptól kezdve ez a hivatal végzi Budapest területén a fényűzési forgalmi adó igazgatásával és ellenőrzésével kapcsolatos teendőket. A bárcafüzeteket, vallomási ív és eladási lajstrom nyomtatványokat, valamint a csekk-lapokat is a feleknek továbbra is az üzlet (telep) helye szerint illetékes adófelügyelőhelyettes mellé rendelt számvevőség 'szolgáltatja ki. Ugyanez bélyegzi felül a bemutatott a pénztári íveket is. Az idegen pénzek átszámítása az illetékkiszabásnál. Az 1921. évi 170.551. sz. a. kiadott pénzügyminiszteri rendelet értelmében a valuták ós devizák az öröklési illeték kiszabásánál — amennyiben a kincstárnak az illetékhez való joga 1921. évi november havában nyilt meg — a következő kulcsok szerint számítandók át: K K Angol font: 1 font . . . . 3.787 . . . . 324 3,121 , . . . 628 1 dollár 944 , . . . 17.043 100 francia frank . . . . 6.970 , . . . 12.809 100 lengyel márka . . . 25 . . . 3.821 100 német márka .... 433 ... 934 100 lira 3 824 ... 398 100 osztrák korona . . . 19 . . . 3.802 100 Romanov-rubel . . . 45 . . . 6.740 100 lei 599 ... 957 100 cseh korona .... 975 . . . 21.141 100 svájci frank .... . 17.870 . . . 17.547 100 korona v. frankdinár . 1.120 Wien .... 17 Zagreb ... 284 Az öröklési illetéken kívül egyéb illetékek kiszabásánál az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett tőzsdei árfolyam alapján kell a valutákat és devizákat átszámítani. 1. sz. 35