Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az 1922. évi egyenesadók kivetése

Rendeletek. ket és biztosító társaságokat, amelyeknek Magyarországon üzlettelepük, illetőleg fiókjuk nincsen. A felmerült vitás kérdésben a pénzügyminisztérium 1921. évi 107.941. számú rendeletével olyképen döntött, hogy a Magyarországon fiókkal vagy üzletteleppel nem biró külföldi pénzintézetek (bankcégek) és biztosító intézetek betétei és folyószámlakövetelései az 1921 : XV. t.-c. 2. §. ]) pontjában foglalt rendelkezés folytán vagyonváltság alá nem vonhatók. Az idézett törvény 2. §. \) pontjának ama kitétele „ide nem értve az e) pontban felsoroltakat" csak azt fejezi ki, hogy a j) pontban foglaltak nem érintik az e) pontban szabályozott mentességet, szóval külföldi pénzintézetek belföldi fiókjainak mentességét. Eszerint tehát a Magyarországon fiókkal vagy üzletteleppel nem biró külföldi pénzintézeteknek (bankcégeknek) és biztosító intézeteknek a törvény 1. §-ában megjelölt intézeteknél levő betétei és folyószámlakövetelései a törvény 2. §. /') pontja alapján, a Magyarországon fiókkal vagy üzletteleppel biró külföldi pénzintézetek (bankcégek) és biztosítók magyarországi fiókjainak s üzlettelepeinek a törvény 1. §-ában megjelölt intézeteknél levő betétei és folyószámlakövetelései pedig a törvény 2. §. e) pontja alapján mentesek a vagyonváltság alól. A Magyarországon fiókkal vagy üzletteleppel biró ily vállalatok külföldi anyaintézeteinek betétei és folyószámlakövetelései azonban váltságkötelesek, mivel ezeknek mentességét sem az e), sem a j) pont meg nem állapítja.*) Az ismertetett rendelet a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 24. szániában tétetett közzé. A vagyonváltságról szóló I. törvény magyarázata tárgyában a pénzügyminiszter 1921. évi 93.346. számú rendeletet bocsátotta ki. (Megjelent a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 25. számában.) Ennek lényegét az alábbiakban ismertetjük. Az 1921 : XV. t.-c. 7. §. harmadik bekezdésében (végr. ut. 12. §.) foglaltak alkalmazását a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) mellőzheti, ha a pénzintézet (bankcég) igazolja, hogy az ut. 11. és 83—84. §-aiban említett kimutatásoknak a törvényes határidőben való beterjesztése technikai komoly akadályokba ütközött, s komoly jelét adja annak, hogy a kimutatásokat igyekszik a technikai lehetőséghez képest mielőbb benyújtani. A pénzintézetek (bankcégek) árúosztályainál vezetett árúszámlák javára befizetett összegeket váltság alá vonni nem lehet. Ezeket ugyanis a pénzintézet (bankcég) nem köteles a félnek visszaadni, hanem árút tartozik értük szolgáltatni. A váltságmentesség feltétele azonban az, hogy ezen számlákat a felek részére kamatmentesen vezessék. Kamatos árúüzleti folyószámlán elhelyezett követelések tehát semmiesetre sem lehetnek váltságmentesek. A váltságrészvények szelvényjövedelme az államkincstárt 1921. január 1-től illeti meg. Az ut. 43. és 44. §. eseteiben az Országos Pénzügyi Tanács határozatának kézbesítésétől számítandó azon határidő, amely a vagyonváltságnak egy összegben való befizetése esetére megállapított kedvezmény alkalmaztatása tekintetében a törvény 17. §. ut. bekezdésében meghatároztatok. Amennyiben az Országos Pénzügyi Tanács a részvényekben való váltságlerovást rendeli el, ezekre a részvényekre is fennáll a törvény 18. §-ának kilencedik bekezdésében biztosított elővételi jog. Az utasítás 70. §. harmadik bekezdés második sorából „vagy telepe" szavak elhagyandók, a 75. §. második bekezdés második sorában „székhelye" szó után „vagy telepe" szavak iktatandók. *) Ez nem zárja ki, hogy ily esetben is a pénzügyminiszter az 1921 : XV. t.-c. 2. §. j) pont harmadik bekezdése alapján a külföldi követségek által igazolt méltányos esetekben kivételt ne engedélyezhessen. 30 1. sz.