Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A per alapjául szolgáló jogügyletek illetékkötelezettsége

/)/•. Percnyi József: A per alapjául szolgáló jogügyletek illetékkötelezettsége. Más azonban a harmadik eset. Ide tartoznak a jogügyletekről szóló iratok, melyek a bírói eljáráson kívül nem esnek jogügyleti illeték alá. Ilyenek a kereskedők és iparosok, kereskedelmi vagy ipariizletük tárgyaira vonatkozó feltételesen mentes kereskedelmi levelei. Ezek a levelek ill. dj. 59. t. 4. p., ifi. 5. p. szerint mentesek mindaddig, míg azokat bíróságok előtt nem használják. A T. 86. §. 2. bek. szerint csak akkor esnek a levélben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá, ha bizonyítás céljából azt polgári bíróság előtt használják. Az illeték alapjául ez esetben nem az egész jogügylet tárgyának megfelelő szolgáltatást, hanem csakis a per vagy eljárás tárgyának értékét vagy — ha mellékkérdésről van szó — a mellékkérdés tárgyának értékét kell venni. A per vagy eljárás tárgyának a kereset megindításakor fennállott értéke alapján kell tehát a jogügyleti illetéket leróni. Illetve ha a levél becsatolása a kereset leszállítása vagy felemelése után történt, ez a leszállított vagy felemelt érték az irányadó. (KB. 1.299. elvi hat), (T. 31. §. és 25. §.). A jogügyleti illeték pedig mindig a levél becsatolása idejében hatályban levő törvény alkalmazásával állapítandó meg. Pl.: adás-vevési jogügyletet tartalmazó levél becsatolása esetén a pertárgy értéke alapján III. fokozatú illeték az 1916 : XXVII. t.-c. 1. §. szerint rovandó le, ha a levél az 1916. dec. 1. és 1918. júl. 31. között csatoltatott a perhez. 1% rovandó le az 1918 : XI. t.-c. 55. §. alapján, ha a levél 1918. aug. 1. és 1920. szept. 30 közt; végre az ú'j III. fokú illeték rovandó le az 1920 :XXIV. t.-c. 1. §. alapján, ha a levél 1920. okt. 1. után mutattatott be a bíróságnál. A mellékkérdés értéke irányadó, ha a. levelet nem a per tárgyának, hanem mellékkörülményeknek igazolása végett mutatják be. így pl. ha 10.000 K követelést tárgyazó perben a követelésre fizetett 2.000 K részfizetés igazolása válik szükségessé, és ez a levélben elismertetett. Vagy ha árúmegrendelés folytán részletfizetések vagy kamatfizetés igazolása végett mutatnak be leveleket. Minden mellékkörülménynek tekintendő, ami a pernek nem főtárgya. Így pl. 4ia a felperes 10.000 K követelést támaszt és a perben az elperes levéllel igazolja, hogy a követelés csak 3.000 K-t tesz ki. A főtárgy 10.000 K, és nem 3.000 K. A 3.000 K tehát csak mellékkörülmény, melyet az alperes igazolni akar. Az összegszerűség kérdésében tett részszerű bizonyíték tehát .mint mellékkörülmény ezen érték alapján illetékezendő. Felesleges tehát az a magyarázat, melyet a KB. 1.349 sz. elvi határozatának indokolása nyújt, mely a törvényjavaslat bizottsági tárgyalására hivatkozással a ratio legis-ből vezeti le azt a megállapítást, hogy semmiesetre sem akarta azt a törvény, hogy egy nagyobb értékű perben az egyes részletkérdések bizonyítására becsatolt levelek a nagyobb értékű per tárgya után illetékeziessenek, és tehát mindig a kisebb érték veendő a jogügyleti illeték alapjául. Felesleges ez a magyarázat, mert magának a törvénynek szó szerinti értelmezéséből is ez következik, ha a per főtárgya és a mellékkérdés fogalmi köreit helyesen megállapítjuk. A T. 86. §-ban foglalt rendelkezés szerint a per tárgyának értéke csakis akkor lehet irányadó, ha a per a jogügylet érdemén belül folyik, tehát ha a per főtárgya kimeríti a jogügylet tárgyát, vagy annál kisebb. A jogügylet érdeménél a minőségi és mennyiségi különbségek egyaránt figyelembe veendők. Ha azonban a pertárgy meghaladja a jogügylet érdemét, ez esetben a jogügyletet tartalmazó levél nem a per tárgyának igazolására szolgál, — mert arra nem is elegendő —, hanem mellékkérdésnek bizonyítása végett van becsatolva. Az, hogy a mellékkérdés is a per érdeméhez tartozik, a törvénynek az illeték szempontjából tett megkülönböztetését el nem homályosíthatja. Így illetékszempontból az összegszerűség kérdése a perben mindenkor csakis mellékkérdés lehet. A kereskedelmi levelek egy faja az a kötlevél, melyet a tőzsdebizomanyos és a tözsdealkusz állít ki. Mégis ezek az illetékszabályok szerint igen lényegesen különböznek a szokásos többi kereskedelmi levelektől. 16 1. SZ.