Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Néhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról

Az 1000 koronás buzaúr. nak alapját. Ügy a váltságkötelezetteknek, mint az államnak is eminens érdeke, hogy a. tényleges állapotoknak megfelelő birtokívek álljanak a vagyonváltságkivetésnél rendelkezésre. Minthogy az elözete|s befizetés során kiderült, hogy a kat. birtokívek hiányossága és a különböző forradalmak s ellenséges megszállások következtében azoknak, valamint az adófőkönyveknek megsemmisülése folytán nem lehetett a mezőgazdasági ingatlanvagyonváltságot helyesen megállapítani; ennélfogva olyan intézkedést kellene életbeléptetni, amellyel a legsürgősebben pótoltatnának a hiányok. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitii Az 1000 koronás búzaár. Megtörtént az utolsó hetekben az a csoda, amit még eddig nem láttunk. Az emberek tolongtak adót fizetni, sort álltak az állampénztáraknál, mintha trafikot osztogatnának s olyan hely is volt, ahol karhatalomnak kellett kivonulni a rend fentartására. Ezt a csodát az 1000 K-ás búzaár idézte elő, illetve az 1921. évi XLV. törvény 4. §-a. A vagyonváltságról szóló II. törvény ugyanis a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságát búzamennyiségben állapítja meg. Miinek a búzamennyiségnek megfelelő készpénzt kell esedékességkor befizetni, még pedig a buza mindenkori árához igazodik a fizetendő váltság összege. Az idézett törvényhely azt a kedvezményt biztosítja a váltságkötelezetteknek, hogy amennyiben fizetési kötelezettségüknek az 1921. évi XLV. törvény életbelépésétől számított három hónapon belül, tehát 1921. évi december hó 6-áig bezárólag eleget tesznek, a váltság fejében megállapítandó búzamennyiség minden métermázsája fejében legfeljebb 1000 K-t kötelesek fizetni. Méltán neveztük ezt nagy kedvezménynek, mikoit a buza ára 2000 K-n felül mozog. Magyarán ez annyit jelent, hogy aki most .jiöre fizet, a felét fizeti csak a valószínűleg reá eső váltságnak, mert az nem valószínű, hogy a buza ára jövőre lényegesen esnék: Már a törvény is késedelmesen készült el, az utasítás pedig még nem kész, illetőleg eddig ki nem adatott, ennélfogva a kivetés sem történhetett meg. A gazdaközönségnek pedig törvényes joga az 1000 K-ás búzaárban való fizethetés, amelyet el nem konfiskálhat a végrehajtási utasítás késedelmes közzététele. Eleinte csak a nagyobb birtokosok kardoskodtak a kedvezményük érvényesithetáse érdekében, majd átterjedt a mozgalom a gazdaközönség széles rétegeire. Zavarokat okozott, hogy az állampénztárak s egyéb alsó hatóságok kellő oktatásban nem részesültek, hogy miként járjanak el az előrefizetések tekintetében, addig ugyanis, míg a kivetés meg nem történt, csak előrefizetés alakjában gyakorolható a kedvezmény. Közben rohamosan közeledett a törvényben meghatározott határidő, végre a pénzügyminisztérium 1921. évi 177.792. sz. rendeletével (Budapesti Közlöny 1921. évi 285.) igen helyesen meghosszabbította a kedvezményes fizetés határidejét 1922. évi január 15-éig, a tárgyalás alatt álló felhatalmazási törvényjavaslatban pedig gondoskodik arról, hogy ez a rendelkezés törvényes alapot nyerjen. Hogy a rendelet megjelenéséig milyen tájékozatlanság uralkodott, az kitűnik abból, hogy voltak községek, ahol kidobolták, hogy a vagyonváltságot 1921. évi december hó 6-áig kötelezőleg be kell fizetni s a gazdák ész nélkül vitték el terményeiket, sőt jószágaikat is. 1. sz. 13