Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A tárcarészvények vagyonváltságának beszámítása

Vegyes közlemények. téröen vezeti be, az 1921 : XXXIX. t.-c. 64. §. 2. bekezdésének; 1. pontja alapján büntetendő,. A blokkok az illetéki díjjegyzék 79. tételének e) pontja értelmében feltételesen mentes okiratok és így nem esnek számlabélyegilleték alá. A blokkrendszer nem terjed ki a készpénzben fizetőkre, valamint azokra az adókötelesekre, akik vagy amelyek az utasítás 86. §. 7. bekezdése értelmében a könyvvezetés alól felmentést nyertek. A határszéií forgalomban kiállítandó szállítási igazoványokért beadott kérvények illetéke tárgyában a pénzügyminisztérium a következő döntést hozta: Ezek a kérelmek nem esnek az 1922 : VI. t.-c. 10. §-ának 1. pontjában megállapított kivételes illetéktételek alá, mert a kivételes illetéktételeket csak a vámkülföldre, illetőleg vámkülföldről való szállítások engedélyeiért beadott kérelmek után kell leróni. A határszéli forgalomban szállítási igazolványokhoz és engedélyekhez kötött termények és élelmicikkek szállításának engedélyezése iránti kérelmek az 1922 : VI. t.-c. 9. §-a rendelkezéseinek alapján megállapított általános — vagyis a beadvány 1. íve után 20 K — illetéktétel alá esnek. Ugyanezt az illetéket kell leróni akkor is, ha a szállítási igazolvány kiállítása iránt szóbeli kérelmet terjesztenek elő (ez esetben az illeték a kérelemről felveendő jegyzőkönyvön rovandó le), valamint ha a „szállítási engedély" kiállítása iránt írásban folyamodnak. A szállítás üzletszerű vagy saját szükséglet kielégítését célzó volta a lerovandó illetékre befolyással nincs. A küliöldi marhalevelekre lerovandó illetékek. Ezekről az illetékekről az 1920 : XXIV. t.-c. 6. §-a és a 80.600/1921j. sz. a. kiadott földm. min. rendelet 23. §-a intézkedik. Az említett §-ok alkalmazását illetőleg a pénzügymin. a következő törvénymagyarázó rendeletet adta ki: Külföldi marhalevélnek tekintendők a külföldről érkező marhák származási helyét és egészségi állapotát feltüntető köz- vagy magánokiratok, amennyiben tartalmuk valódisági ellen komoly aggály nem merül fel s így az említett körülmények bizonyítására elfogadhatók. A külföldi marhalevél az 1920 : XXIV. t.-c. 6. §-ának (7.) bekezdése értelmében a magyar marhalevelekre megszabott illeték alá esik. Ez a törvényszakasz határozottan rendelkezik arról, hogy a külföldi marhalevelekkel az illeték lerovása céljából az állat behozatalától számított 15 napon belül a marhalevélkezelőnek be kell mutatni. Ugyanez a szakasz azonban gondoskodik arról is, hogy az illetéket a 15 napon belül is le kell róni, ha a marhalevelet még annak a határnapnak1 letelte előtt használni kívánják. Az alábbiakban részletesen fel vannak sorolva azok az esetek, amelyekben a marhaleveleket a 15 napon belül magyar bélyeggel el kell látni. Az országhatár átlépése után az állatot a külföldi marhalevéllel közvetlenül és egyenes útvonalon csak a belföldi rendeltetési helyére lehet hajtani (szállítani). A rendeltetési helyre megszakítás nélkül való szállítás közben a felülbélyegzésen külföldi marhalevél kellő igazolásul szolgál, rí a az állat rendeltetési helyére megérkezett, a felülbélyegzett külföldi marhalevéllel ott tovább tartható és új marhalevél váltása nélkül le is vágható. Azonban az állat tulajdonosa köteles a marhalevelet ilyen esetben az állat behozatalától számított 15 nap alatt a bélyeg lerovása végett bemutatni. Ha a tulajdonos még a 15 nap eltelte előtt kívánná az állatot levágni, a bélyeget még a levágás előtt köteles a marhalevélre leróni. Ha azonban az állatot rendeltetési helyére való megérkezése után átruházni, állatvásárra, állatkiállításra vagy állatdíjazásra hajtani, esetleg szállítani, továbbá más község (város) területére lábon elhajtani, vasúton, hajón vagv egyéb közlekedési eszközön elszállítani kívánják: a külföldi marhalevél alapján.új belföldi marhalevelet kell váltani és ugyanakkor, amennyiben az előző bekezdés élelmében még meg nem történt, a külföldi marhalevélre az 1920 : XXIV. t.-c. 6. §-ában meghatározott illetéket le kell róni. Ugyanígy 312 10. SZ.