Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 10. szám - Önkormányzati adózás reformja
Dr. Lukács Ödön: Önkormányzati adózás reformja. Megjegyzem itt azt, hogy a végrehajtási rendelet 50. §. 1. és 2. bekezdésében felhozott példákban egv kis tévedés van, ami abból származik, hogy a rendelet a területre eső átalánytételt a számos állatra eső átalánytétellel összetéveszti. A felhozott példákban egy számos állatra 700 K átalánytétel esik, s ehhez képest a fizetendő vagyonváltság az 1. bekezdésben felhozott példában 7525 K, a második példában pedig 11.025 K lesz. A törvénynek az a rendelkezése, hogy a váltságkötelezett kedvezményes lerovás mellett az 1922. szeptember 1-én meglevő állatállomány alapján fizetheti a vagyonváltságot, ha ez az állatállománya kisebb, mint az 1921. ápriis 1-én megvolt állalállománya, tulajdonképpen a forduló nap áthelyezését jelenti s emellett a rendelkezés mellett úgy látszik, hogy az, aki az 1921. ápiilis 1-én megvolt állatállományát időközben teljesen eladta s tehát az 1922. szeptember 1-én állatállománya nem volt, vagyonváltságot nem is tartozik fizetni. A kereskedelmi árúáraktárak és az iparvállalatok vagyonváltság'' alapjául szolgáló érték kiszámítása sem fog a váltságkötelezettnek nagyobb gondot okozni, még akkor sem, ha az érték arányosítás és becslés útján vonta meghatározandó, mert a leltári tárgyainak belértékét a tulajdonos tudja a legkönnyebben megállapítani és bizonyítani, a kivető hatóságok e tekintetben kevesebb bizonyosságot nyújtó külső ismérvekre vannak utalva. A nemesiéinek, arany- és ezüstnemüek, ékszerek, stb. értékét súlyuk és napi árfolyamuk alapján megközelítő pontossággal meg lehet állapítani. A vagyonváltság összegét illetőleg a végrehajtási rendelet 81. §• 3. bekezdésében egy sajtóhiba van, mert bebizonyíthatóan felmenő rokontól örökölt ilynemű vagyontárgyak után a váltságkötelezett nem a váltságösszeg harmadrészét, hanem kétliarmadrészét tartozik megfizetni. Ugyancsak a váltságkötelezett tudja a legkönnyebben megállapítani a tulajdonában levő autók és versenylovak belértékét is. A végrehajtási rendelet 79. §-ával szemben meg kell jegyezni azt, hogy a vagyonváltságról szóló II. törvény 143. §-a szerint a versenylovak vagyonváltságát illetőleg a forduló nap az 1921. év július hó l-e, a versenylovak tehát az ez időpont szerinti állagukban esnek vagyonváltság aiá. SIIIII Itl 113 lllllllll III llllllllllllllllllllllllllll llllllllllllllllllllllllllllllllll llll III lllllll llll llll llllllllllllllll IIIIIIIIIIIIIIIIIIII Y Önkormányzati adózás reformja. Irta: dr. Lukács Ödön. E szaklap hasábjain korábban rámutattam, hogy az önkormányzati adózás hányféle, s minő terheket rak a helyi lakosságra. Az előbbi számokban feltörölt adatok igazolják, hogy mily különböző, mily aránytalan és mily tervszeiütlen. Ennek oka első sorban, hogy hazai törvényeinkben az egységes adóztatás elve nem található fel. A helyhatósági adóztatásra nézve a kú:önböző törvényekben szétszórt rendelkezések vannak, amely ékből megállapítható, hogy a törvényhozás ez adók szabályozásánál nem járt el teivszerüen, de felőlük a felmerülő szükséghez képest rendelkezett. A városok háztartásában legnagyobb jelentőségű városi közszolgáltatásokról az 1886 : XXI. t.-c. 14. és 15. §-aiban és az 1886 : XXII. t.-c. 129. és 132. §-ában rendelkezett. A községek adóztatását ez utóbbi törvénycikk említett §-ai szabályozzák. E törvényszakaszok jogosítják fel úgy a rendezett tanácsú, mint a törvényhatósági joggal felruházott városokat állami adók után úgynevezett pótadók szedésére és területükön illetékek, helypénzek, vámok, sőt az állam által igénybe nem vett új adók behozatalára is. Az 1886 : XXII. t.-c. 129. §-a kimondja, hogy amennyiben a község kiadásai a községi közvagyon jövedelmeiből nem fedeztetnének, a község a lakosokr.i és a birtokosokra községi adót vethet ki, a 130. §. pedig 302 10. 62.
