Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Néhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról

Dr. Kiss István: Néhány sző a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról 5% tiszta kamat és 5% kezelési jutalék alapulvételével 15 év alatt félévenkénti törlesztési részletekben fizesse-e. A számításának megtételénél nagy szerepet játszott a búzaár, amely az utóbbi hónapokban különböző gazdasági tényezők következtében igen nagy ingadozásnak volt kitéve s emelkedő irányzatot vett. Most megválthatja e szerint búzában megállapított vagyonváltságát q-ként 1.000 K-val, amely megváltási ár talán egy félév múlva, amikor előreláthatólag a vagyonváltsága a rendes kivetési eljárás során megállapítást nyert, a 173.601/921. számú rendelettel december hóra szóló érvénynyel megállapított 2.537 koronánál nagyobb vagy kisebb lehet. A gazdaközönséget a törvény tehát tiszta, játékszerű spekulációra kényszeríti, s elhatározására az a döntő, hogy miképpen vélekedik a. búzaár jövő kialakulásáról, ez pedig valutánk alakulásával szorosan egybefüggvén, egyszerű valutaspekuláció. Az pedig valóban nem méltó az állam erkölcsi fogalmához, hogy egy köztartozás beszolgáltatásának kérdését valutajátékká sülyessze. A gazdaközönséget elhatározásában sok esetben akadályozta a törvény kellő ismeretének és megértésének hiánya. Ilyenkor érezzük annak a hiányát, hogy az államnak nincsenek olyan szervei, — különösen most, midőn az állam nagy anyagi áldozatokat kíván polgáraitól, — amelyek a törvények kellő ismeretével felruházva foglalkoznának a gazdaközönség tájékoztatásával. Fáradságot? vehettek volna maguknak a különböző mezőgazdasági érdekeltségek, így a mezőgazdasági kamarák, vármegyei, városi, gazdasági egyesületek, gazdasági körök is. Ily célból is hasznos volna a gazdasági felső népiskolák minél tömegesebb felállítása, amelyek a szükséges tudással vértezzék fel a gazdatársadalmat. Ha mindezek megtörténtek volna már, bizonyára nem következett; volna be az az eset sem, hogy sok falusi gazda nem is tudott a reá nézve igen nagy horderejű vagyonváltságtörvényről, s e miatt saját hibáján kívül nem élhetett az 1.000 K-ás búzaár mellett való kedvezményes fizetéssel. De nemcsak a váltságkötelezettek nem voltak tisztában a törvénnyel, hanem maguk az eljáró hatóságok is sok esetben tájékozatlanságot és meg nem értést árultak el. Ez azoknak más természetű ügyekkel való elhalmozásának tulajdonítható, amin csakis a községi adóigazgatásnak államosítása segíthet Nagy bizonytalanságot idézett elő úgy a fizetésre kötelezetteknél, mint az eljáró hatóságoknál<még az a körülmény, hogy a törvény végrehajtási utasítása 1921. évi december hó 6-ig, vagyis addig, míg mezőgazdasági ingatlan vagyonváltságának 1.000 K-ás búzaárral való fizethetése a törvény értelmében teljesíthető volt — nem jelent meg. Ezek a körülmények indították a m. kir. pénzügyminisztert a 177.792/1921. sz. körrendeletének kiadására, amellyel kiterjesztette a december 6-i határidőt 1922. év január hó 15-ig bezárólag, s amellyel a törvény eltérő magyarázatából származó vitát hárított el, majd kiadta a 78.795/1921. sz. körrendeletét, mely a vagyonvált10 1. sz.