Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A vagyonváltság kedvezményes lerovása

Dr. Czirják Mihály: A vagyonváltság kedvezményes lerovása. 3. szőlöbirtokok, 4. erdőbirtokok, 5. mezőgazdasági ingatlan gazdasági felszereléseinek eleven és holt leltári tárgyai, 6. szőlőgazdaság felszereléséhez tartozó vagyontárgyak, 7. erdőbirtok gazdasági felszereléséhez tartozó eleven és holt leltári tárgyak, 8. kereskedő árúraktára, 9. ipari vállalat vagyona, 10. a vagyonváltságról szóló II. törvény 139. §-ában részletesen felsorolt vagyontárgyak. Az utolsó vagyoncsoportot illetőleg megjegyzést érdemel az, hogy a rendelet az arany- és ezüstnemüeket és ékszereket, a személyszállításra szolgáló motoros járművekkel és versenylovakkal egy vagyoncsoportba osztotta, annak ellenére, hogy a vagyonváltságról szóló törvény rendelkezései szerint a vagyonváltság alapjainak megállapításánál az aranyés ezüstnemüek és ékszerek éréke külön, a motoros személyszállító jármüvek és versenylovak értéke is külön számítandó össze s a vagyonváltság tél elei külön-külön vannak megállapítva. Az 1000 holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságánál nyújtott kedvezmény abból áll, hogy tekintet nélkül a kivethető vagyonváltság összegére, azokkal szemben, akik a vagyonváltság teljes összegével felérő fizetést teljesítenek, a búza legmagasabb ára az 1922. év végéig 5000 korona. A vagyonváltság teljes összegével feíérő fizetésnek számít pedig az 1922. év november hó végéig teljesített fizetés, ha a kivetett vagyonváltságnak 80%-át, az 1922. év december végéig teljesített fizetés pedig, ha a kivetett vagyonváltság 85%-át fedezi. Ha az 1922. év végéig teljesített fizetés a törvény szerint kivethető vagyonváltság 80, avagy 85%-át teljes mértékben nem fedezi, a váltságkötelezettnek mindössze azt a kedvezményt biztosítja, hogy befizetése résztörlesziésül számít s ahhoz a befizetés napjától a vagyonváltság esedékessége napjáig járó 10%, mint jutalom hozzászámíttatik, egyébként azonban a törlesztésül szolgáló összeget nem 5000 koronás, hanem a fizetés hónapjára megállapított búzaárral fogják elszámolni, s a hátralékot is teljes összegében a tényleges fizetés hónapjára megállapított búzaárban tartozik megfizetni s elengedésben az 1921 : XLV. t.-c. 53. §-a értelmében ó% erejéig abban az esetben részesülhet, ha vagyonváltságát teljes összegében készpénzzel fizette s a kivetéskor még hátralékos összeget a kivetési határozat kézbesítését követő 30 nap alatt egy összegben készpénzben megfizeti. Aki a vagyonváltságát az 1922. év letelte után fizeti, az 1922 : XXVII. t.-c. rendelkezései alapján kedvezményben nem részesülhet. Nem világosít fel a végrehajtási rendelet abból a szempontból, hogy mikép lesznek elszámolandók az 1922 : XXVII. t.-c. életbe lépte —• 1922. szeptember 26. — előtt, s jelesül az 1000 koronás búzaárral az 1921. XÍI/6. előtt és az 1921. XII/6. és 1923. II/15-ike közötti időben teljesített befizetések. E tekintetben méltó várakozással nézünk az alaptörvény végrehajtási utasítása elé. A fenti 2—9. pontok alatt felsorolt vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak után járó vagyonváltságnak kedvezményes leróhatása tekintetében különbséget kell tenni abból a szempontból, hogy az egy-egy vagyoncsoportra kivethető vagyonváltság összege a 100.000 koronát meghaladja-e vagy sem. Ennél a kérdésnél esetleg vitás lehet az, hogy a gazdasági felszerelések, a kereskedelmi árúraktárak és az iparvállalatok vagyonválltságánál ezt a 100.000 koronás határt az egy váltságkötelezettre egy-egy vagyoncsoport után kivethető vagyonváltság, avagy a váltság alá eső gazdasági felszerelési tömegek, üzlettelepek, raktárak, iparvállalatok után különkülön kivethető vagyonválság alapján kell-e elbírálni. (Például, ha a váltságkötelezettnek több üzlete van.) 10. sz. 299