Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 10. szám - A társulati adópótlék
Dr. Móczár Elemér: A társulati aáópótlék. bölni és ha arrói az alaptörvény nem gondoskodóit, gondoskodni kell a most benyújtandó költségvetési, vagy felhatalmazási törvényben olyan értelemben, hogy az arra köteles vállalatok vagy a nyereségtöbbletadót, vagy a társulati adópótlékot (amelyik nagyobb) legyenek kötelesek fizetni. A másik, szintén a kontinuitás biztosításának elmaradásából í'olyó joghátrány ugyancsak az átmeneti időben fog mutatkozni annak következtében, hogy a társulati adópótlék alapja az egybevetendő két üzletév társulati adója között mutatkozó különbözet. Úgyde az 1922. évig bezárólag a társulati adó alapját más szabályok szerint állapították meg, nevezetesen az 1909 : VIII. t.-c. és az 1916:XXXIV. t.-c. alapján a mérlegszerű üzleteredményből levonásba hozták a házbirtokból eredő jövedelmet, a földbirtokból eredő jövedelem bizonyos részét, az aktiv kamatok 70%-át, bizonyos feltételek mellett az államkötvények kamatai't és a leányvállalatok osztalékát, a mérlegben nem szereplő nyereségek (latensek) pedig egyáltalában nem szolgáltak adóalapul. Ezeket a levonásokat az új törvény nem engedi' meg, a titkos tartalékok adómentes képzését csaknem teljesen kizlárja, viszont megengedi a fizete.t)t adók levonásait1, amely a korábbi jogállapotban nem volt lehetséges. Az összehasonlítás alapjául tehát egészen eltérő alapokon megkonstruált adómérlegek fognak szolgálni. Abból azonban, hogy az 1923. évi társulati adó alapja kétségtelenül és jelentősen magasabb lesz, mint az enyhébb jogszabályok alapján kidolgozott 1921., vagy 1922. évi társulati adóé, az következik, hogy a két különböző struktúrájú adómérlegből alkotott különbözet, vagyis az adópótlék alapja minden esetben exorbi'tálnsan magas lesz és annak legnagyobb része a 20%-os tétel alá fog kerülni, szemben azzal a kétségtelenül csökkenő eredménnyel, amely az 1924. és 1925. évi társulati adópótlékoknál mutatkozni fog, ahol ugyanis két azonos jogelvek alapján konstruált adómérleg fog egymással szembekerülni. Ennek az efemer igazságtalanságnak kiküszöbölése érdekében olyan indemnitás-rendelkezés volna kívánatos, hogy az 1923. évi társulati adópótlék kivetésénél az 1923. évi társulati adó alapjául vagy az Y)2\. évi iryereségtöbbletadó adómérlege állittassék szénibe, vagy pedig az előző évii tényező is az 1922 : XXIV- t.-c. rendelkezései szerint dolgoztassék ki. Mindazonáltal ezt a második kérdést nem tartom a vállalatokra nézve elviselhetetlenül súlyosnak, de mindenesetre újabb nyomós indoknak ahhoz, hogy az első sérelem méltányos orvoslást nyerjen. 10. sz. 297
