Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Városi és községi adóztatás. szedett kereskedelmi és iparkamarai illetéket, valamint vízszabályozási járulékot 1,599.987 K-t, a törvényhatósági joggal felruházott városokban 603.320 lélekszámú népesség mellett egy főre eső községi közteher 122 korona volt. E megterheléssel azonban nem nyertek fedezetet a rendkívüli szükségletek, különösen a városok alkalmazottjainak rendkívüli segélyezése és természetbeni ellátása. Az állam kénytelen volt a törvényhatósági városok részére a következő segélyeket utalványozni, u. m.: közigazgatási államsegélyt 664.000 K-t, iskolai államsegélyt 114.552 ,; színházi államsegélyt 261.581 „ fogyasztási adó államsegélyt 1.189.704 „ hatósági munkaközvetítői segélyt 9.000 „ soronkívül 4698 városi alkalmazott fizetésének kiegészítéséül: háborús segély címéri 3,978.000 „ drágasági segély címén 19,765.000 „ családi pótlék címén > 3,617.000 ,. Összesen tehát . . . 29,598.837 K-t. Az 1920. évben hazai valutánk kedvezőtlenebb nemzetközi értékelése következtében a drágaság fokozódása és gazdasági viszonyaink rosszabbodása mellett, a törvényhatósági városok háztartási helyzete még súlyosabbá vált; százalékos városi adóik emelése mellett a legszükségesebb kiadásaikat sem voltak képesek fedezni, úgy hogy az állam már a következő segélyekkel volt kénytelen a támogatásukra sietni és pedig kiutalt részükre: közigazgatási államsegély címén 794.000 K-t, ezenkívül a 4698 városi alkalmazott fizetésének kiegészítéséül: háborús segély címén 3,778.000 „ drágasági segély címén 24,258.000 „ családi pótlék címén 4,519.000 „ rendkívüli drágasági segély címén 10,143.000 „ és az alkalmazottak természetbeni ellátása címén . . 164,142.885 ., Összesen tehát . . . 207,644.885 K-t. Rendezett tanácsú városok közterhe: A rendezett tanácsú városok 19 helyhatósági adót, illetéket és adó jellegével nem biró pénzbeli közszolgáltatást szednek. Ezen helyhatósági közszolgáltatások közül törvényen alapulnak: a községi pótadó 1886 : XXII. t.-c, az iskolai pótadó 1868 : XXXVIII. t.-c, az óvodai pótadó 1891 : XV. t.-c, az ipariskolai pótadó 1884 : XVII. t.-c, a mezőrendőri adó 1894 : XII. t.-c. — Szabályrendeleten alapulnak: a házbérfillér, a köztisztasági járulék, a kéményseprési díj, a tűzoltói járulék, a vigalmiadó, az ásvány- és szikvízadó, a lakásilleték, a csatornajárulék, a szivattyúköltség és gátfenntartás, a KÚtíenntai tás, a vízdíj, a legelőbér, az ingatlan átruházási illeték, a városi bélyeg. Befolyt pedig az állami adóalapra 11—495 halárok között mozgó százalékkal kivetve pótadókból .... 84,544.610 K; önálló kivetési alapra helyezett közszolgáltatásokból . 9,404.350 „ Összesen . . , 93,948.960 K. E bevétel az 1920. évi 136.336.437 K rendes bevételnek 69%-át tette ki, a 128,125.140 K összegű háztartási rendes kiadásnak pedig 73%-át fedezte. A 93,948.960 K összbevételig hozzászámítvá a vármegyei pótadókat, vízszabályozási járulékot, közmunkaváltságot, kereskedelmi és iparkamarai illetéket, gazdasági cselédsegélyző és munkásbiztosító járulékot, vagyis 30,719.031 K, az összes teherből 931.539 lélekszámú népesség mellett egy főre eső községi közteher már az 1920. évben 134 K volt. 8—9. sz. 271