Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Városi és községi adóztatás. Az előrefizetés kedvezményét külön kérelmezni nem kell, a fizetéssel egyidejűleg azonban az állampénztárnál bejelentendő, hogy mely vagyontárgyak után, s milyen#érték alapján történik a fizetés. A háborús államadóssági címletekkel vagy pénztári elismervényekkel való fizethetés joga ilyenkor is fennáll oly mértékben, amint ezt az alaptörvény engedélyezi, sőt ennek mértékén túl is, mert a vagyonváltságnak felét pénztári elismervénnyel fizetheti az az előrefi'zető szőlőbirtokos is, akinek más földbirtoka nincsen, s váltság alá eső szőlőterülete a 3 kat. holdat meg nem haladja. A gazdasági felszerelés vagyonváltságánál számbavehető román károkon kívül az új törvény más ellenséges megszálló csapat által okozott károkat is számbavenni enged. A vagyonváltságról szóló II. törvény kiegészítéseképen a beltelek fogalmának törvényes értelmezését is adja a törvény. Budapest egész területe ez értelmezés szerint belterületnek tekintendő. ^ItílflIftlIlllllllllllllllllllllllllllllIllllllillllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIII XVárosi és községi adóztatás. Az 1886 : XXI és XXII. í.-cikkek a városokat közjogi helyzetüknek megfelelőleg két kategóriába és pedig a törvényhatósági joggal felruházottakra és rendezett tanáccsal birokra osztja. A községek is önkormányzati joguk terjedelme szerint nagy és kis községekre osztályoztatnak. Budapest székesfővárosnak az 1872 : XXXVI. t.-c. teljesen különálló közjogi helyzetet biztosít. A közjogi heiyzet különállósága szerint a helyi közszolgáltatás szedési jog terjedelme és tartalma is különböző, épen azért a városok és községek helyi adóztatási viszonyokról tiszta kép csakis a közjogi helyzetüknek megfelelő csoportosítása mellett adható. E körülményt szent előtt tartva külön kell beszámolni Budapest székesfőváros helyhatósági közteiheiről, külön csoportosításban kell feltüntetni a törvényhatósági joggal felruházott városok és külön a rendezett tanácsú városok helyi közterheit >s végül külön összeállítás mutatja a községek lakóira nehezedő önkormányzati adó és egyéb terhet. Az összeállítás mindenike az 1920. évi adózás viszonyaira vet világot. A fáradalmak és idegen megszállás után ez az első év, amelyről megbízható adatok szerezhetők voltak. Budapest lakosainak helyhatósági közterhe: Budapest székesfőváros 10 helyhatósági adót, illetve illetéket és adó jellegével nem bíró pénzbeli közszolgáltatást szed. E helyhatósági közszolgáltatások közül 3 törvényen, 7 pedig a fővárosnak önkormányzati hatáskörében alkotott és korrá ányhat ós ágilag jóváhagyott szabályrendeletén .alapul. Törvényen alapulnak: az 1872: XXXVI. t.-c. alapján szedett községi pótadót, az 1920 : XXVII. t.-c. alapján szedett útadó, az 1888 : VII. t.-c. alapján szedett ebü&ó. Kormányhaióságilag jóváhagyott szabályrendeleten alapulnak: a házbérfillér, a közlekedési adó. a telekértékadó, a vigalmiadó, az ingatlan átruházási illeték, a pezsgőadó, a hatósági díjak 8—9. sz. 269