Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Adókedvezmények a lakásépítés előmozdítására

Rendeletek. árat munkabéréből törleszti, a törlesztési idő tartama alatt pedig bért külön nem fizet. Az ilyen háznak haszonértéke vagy a külön kikötött, vagy pedig a vételárba beszámított kamatban jut kifejezésre. Az említett épületekről a kincstári házhaszonrészesedés alapjának bejegyzése céljára az 1918. évre hivatalból házbérvallomási ívet is ki kell állítani, mert hiszen a házbéradó szempontjából nem kellett annak idején házbér jövedelem-vallomást beadni. Megváltoztatja a pénzügyminiszterf rendelet az alaputasításnak a jogorvoslati eljárásra vonatkozó rendelkezését is, amennyiben úgy a ki­vetés ellen beadott fellebbezés felett, mint a kincstári házhaszonrészese­dést érintő bármilyen egyéb vitás kérdésben elsőfokon az illetékes pénz­ügyigazgatóság (kerületi adófelügyelőhelyettes) határoz. Az említett fellebbezést az adóív kézbesítését követő 15 nap alatt akár a községi elöljárósághoz, illetve a városi adóhivatalhoz, akár közvet­lenül a pénzügyigazgatósághoz, Budapesten a kerületi adófelügyelő-helyet­teshez be lehet adni. Az eljárás egyszerűsítése szempontjából célszerűbb a fellebbezést a községi elöljáróságnál, illetve a városi adóhivatalnál benyúj­tani, amely azt a kivetési iratokkal felszereli és a pénzügyi hatósághoz -beterjeszti. \ A pénzügyigazgatóság, illetve kerületi adófelügyelő-helyettes" hatá­rozata ellen annak kézbesítését követő 15 nap alatt panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz. A panaszt annál a pénzügyi hatóságnál kell be­nyújtani, amely a sérelmes határozatot hozta. A pénzügyminiszter végül elrendelte, hogy a kincstári házhaszon­részesedést a fentebb említett épületek (épületrészek) után az 1921. évi III. lakbérnegyedétől kezdve azonnal ki kell vetni. Akik tehát ilyen házadó­mentes épületben laknak, azok most egyszerre 3U évre járó kincstári ház­/ haszonrészesedést kötelesek megfizetni. A szállodaadó nem számítható a forgalmi adóalaphoz. A fővárosi szálloda-tulajdonosok régóta hangoztatott sérelmét orvosolta a pénzügy­miniszternek a közelmúltban kiadott 68.163/922. számú rendelete. A forgalmi adó ellenörök ugyanis a törvény 33. §-ára hivatkozva, a szállodaadót is figyelembe vették a forgalmi adó megállapításánál. A pénz­ügyminiszter hivatkozott rendeletében kimondotta, hogy a törvény 33. §-a csak az árúszállításokra vonatkozik, csak árúszállítás esetén nem szabad a kivetési alapból levonni bizonyos adókat, a szoba bérbeadása azonban nyilvánvalóan nem árúszállítás, hanem a törvény 30. §. 3. bekezdése értel­mében vett és a törvény megjelölése szerinti munkateljesítmény. Erre tehát azt a szabályt, amelyet az idézett 33. §. az árús,zállításnál felállít, a nélkül, hogy az adó másik tárgyát, a munkateljesítményt is említené, alkal­mazni nem lehet, tehát a szállodaadó az általános forgalmi adó alapjának megállapításánál számításba nem vehető. A gabonakereskedők általános forgalmi adómentessége. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 37. §. 12. pontja a kizárólag terménykereskedéssel foglalko­zóknak a búza, rozs stb. eladásából származó bevételeit mentesíti az álta­lános forgalmi adó alól. A pénzügyminiszter legutóbb kiadott magyarázó rendelete szerint az idézett törvényhely a legitim, közgazdasági szempontból jelentős, hivatá­sos gabonakereskedelmet akarta védelmébe venni s a „kizárólag" szónak az a jelentősége, hogy a terménykereskedőknek adott kedvezmény ne szolgálhasson eszközül arra, hogy más árúszállítások lebonyolítása is adó­mentesen történjék. Ennélfogva azokkal a vállalatokkal szemben, .melyeknek egyik fő üzletkörük a törvény 37. §-ának 12. pontjában felsorolt terményekkel való kereskedés s amelyek e mellett még más kereskedelmi üzletágakat is művelnek, az esetben, ha az említett visszaélésekkel szemben megfelelő garanciát (külön osztály, elkülönített könyvelés, feltétlen megbízhatóság stb.) tudnak nyújtani, a törvény 37. §. 12. pont alkalmazásának nincs aka­dálya. 254 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom