Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A háztulajdon vagyonváltsága

Dr. Mahler Sándor: A háztulajdon vagyonváltsága zálogi adósság figyelembe vételét igényli, továbbá az újonnan keletkezett házak tulajdonosai. Nem szabatos a törvény, mert csak azokat kellene kötelezni Jbevallásra, akiknek több házbéradó alá eső háza van, mert csak ezeknél érvényesül a progresszió, nem pedig azokat, akiknek több háza van. A javaslat bizonyára ezt akarja mondani. A bevallás elmulasztása pótlékok alkalmazását vonja maga után. Az általános házbéradó alá eső házaknál a tényleg ki nem bérelt épületrészek házadó alapjául vett haszonértékét a pénzügyminiszter a vagyonváltság szempontjából újból megállapíthatja, ha e nélkül az illető ház váltsága a tényleg kibérelt házak váltságávai nem lefnne arányban. Lényegtelen alaki1 észrevételünk, hogy ez materiális jogszabály lévén, az első fejezetben a 4. §-nál volna a helye. Érdemi észrevételünk, hogy gyakorlatilag ezt a pénzügyminiszter végre nem hajthatja, ez nem is pénzügyminiszteri teendő, ezt az alsófokú pénzügyi hatóságra kellene bízni. Az elsőfokú kivetés a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) teendője. A tényállás kiderítésére széles jogkört biztosít a törvényhozó a pénzügyi hatóságnak, többek között a váltságkötelezettet megidézheti, könyvvizsgálatot rendelhet el. Erre ugyan ritkán fog sor kerülni a házak vagyonváltságának kivetése során. A kivetési tervezeteket lajstromba foglalva, közszemlére kell tenni. A határozatokat pedig a váltságkötelezettekkel közölni kell. A telekkönyvi hatóság a vagyonváltságot a kivetésről szóló jogerős határozat alapján a telekkönyvi betét A. lapján bejegyzi. Az alsófokú pénzügyi hatóság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A javaslat szakít a vagyonváltságról szóló II. törvény rendszerével, amely az alaptalanul panaszkodót 5%-os pótlékkal fenyegeti. Mindenesetre kerülendő volna eiz a következetlenség. Harmadik fejezet. A háztulajdon vagyonváltsága fizetésének módjairól. Alaki észrevételünk, hogy a fizetés módja anyagi természetű jogszabály lévén, a második és harmadik fejezet felcserélendő volna. A házak vagyonváltsága fizethető egészben vagy részben készpénzzel, záloglevelekkel s telekkönyvi biztosítás mellett 15 évi törlesztés útján. Az esedékesség a kivetésről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt áll be. A kivetésről szóló határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt a váltságkötelesnek be kell jelenteni a pénzügyi hatóságnál, hogy a váltságlerovás mely módját választja. Ha a váltságkötelezett a készpénzben való fizetést választja, akkor a váltságot 3 egyenlő évi részletben fizetheti az esedékesség napjától járó 5% késedelmi kamat kötelezettségével. A vagyonváltság felét készpénz helyett saját jegyzésből szár4 1. sz.