Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - A közüzemi pótlék és a kincstári házhaszonrészesedés

A közüzemi Pótlék és a kincstári házhaszonrészesedés. Mindegyik bevallási ívben fel kell sorolni az épületnek valamennyi helyiségét, be kell írni a bérlő nevét, a bérlet időtartamát, a bérösszeget minden mellekszolgáltatással együtt. Az olyan háznál, amelyet egészben és egész éven át a tulajdonos használ, csak egyszer kell a házbérvallomást beadni. A bevallási íveket minden hónapban községi (városi) és pénzügyi közegek a helyszínén felülvizsgálják. A házbéradó alapját a 3 vagy 4 rendbeli bevallási ív adatainak egybevetésével kell megállapítani. A házadót azonban csakis az általános házadókivetés során kell majd a kiadandó rendelet értelmében kivetni. iiiiifiiiiiiiitiiiuiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiijiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiitiiiitiiiiiiiiiiifiiiiitiiiiiiiiiiiiiri A közüzemi pótlék és a kincstári házhaszonrészesedés. A pénz vásárló erejének a háború és a háborút követő zavarok okozta" leromlása egyrészt az élet általános megdrágulásának, másrészt a meglévő közterhek lényeges fokozásának és újabb közterhek életbe léptetésének vált az okozójává. Kevés ember tud eligazodni a közterhek nagy sokaságában. Jelen cikkünkben két ilyen újabb és kevésbé ismert közterhet kívánunk megismertetni: /. A közüzemi pótlék fizetésére 1920. május l-jétől kezdve a lakásrendelet kötelezte a lakásbérlőket olyan városokban és községekben, ahol a háztulajdonosok szabályrendelet alapján közüzemi díjat kötelesek fizetni a városi (községi) üzem által teljesített szolgáltatásokért. Ilyenek a vízszolgáltatás, a szemétfuvarozás, a kéményseprés. A közüzemi pótlék mértékét a lakásrendeletek az 1917. november 1-én érvényben volt házbérnek bizonyos százalékában állapították meg. Budapesten a közüzemi pótlék 1920. május l-jétől kezdve 20%, 1921. május 1-je óta 52% és 1922. augusztus 1-je óta 60%. A közüzemi pótlék voltaképen — különösen Budapesten — nem is tekinthető újabb köztehernek, mert a háztulajdonosok már a háború előtt is fizettek a fővárosnak közüzemi díjat és belekalkulálták azt a házbérbe. A közüzemi pótléknak a házbértől való különválasztása r-észben teherkönnyítést is jelent, amennyiben „az 1920/21. évi állami költségvetésről" szóló 1921 : XXIII. t.-c. 19. §-a a közüzemi pótlékot mentesíti a házbéradó alól. Addig a házbérbe belekalkulált közüzemi díj után is házbéradót kellett fizetni. II. A kincstári házhaszonrészesedést ugyancsak az 1921 : XXIII. t.-c, annak 17. §-a léptette életbe. Célja, hogy fedezze az államkincstárnak azt a kiadási többletét, amely a közszolgálati alkalmazottak lakbérilletményének a házbérek felemelését engedélyező lakásrendeletek folytán szükségessé váló felemeléséből származik. A kincstári házhaszonrészesedést az 1921. év III. lakbérnegyedétől kezdve fizetni kell: a) minden házadó alá tartozó épület vagy épületrész után, tekintet nélkül annak rendeltetésére, még pedig az új és ideiglenesen adómentes házak után is; b) a külön törvények alapján állandóan adómentes házak után abban az esetben, ha azok bérbe vannak adva. A kincstári házhaszonrészesedés címén 1922. augusztus l-ig 20%-ot, azóta általában 60%-ot kellett, illetve kell fizetni az 1917. évi november 1-én érvényben volt házbér után; ha pedig az épület később épült, akkor az első bérbeadás alkalmával, kikötött házbér után. A házosztály adóval megadóztatott épületek után járó kincstári házhaszonrészesedés alapját a 248 7. sz.