Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - A társulati adó

Dr. Lénárt Vilmos: A társulati adó. be vagy a kívánt felvilágosításokat nem adja meg, a pénzügyigazgatósáig a vállalat költségére könyvvizsgálatot foganatosít. Joga van azonban a pénzügyigazgatóságnak könyvvizsgálatot bármikor elrendelni, tanukat vagy szakértőket meghallgatni, ha ezt szükségesnek tartja vagy ha ezt a vállalat kéri. Ezen eljárás költségeit, ha a megállapított adóalap a vállalat által bevallott adóalapot 10%-kal meghaladja, a vállalat fizeti. A társulati adó fizetési meghagyással vettetik ki. (29—35. §.) A kivetést tartalmazó fizetési meghagyás ellen 30 nap alatt fellebbezésnek van helye, mely fellebbezést a pénzügyigazgatóság egy más tisztviselője bírálja el, mint aki a kivetést készítette. A 30 napos határidőn belül beadott fellebbezésnek az előző évi adót, illetve a vallomás alapján kivethető adót meghaladó összeg erejéig halasztó hatálya van. A pénzügyigazgatóságnak a fellebbezés folytán hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága mint fellebbezési fórum tehát megszűnt. (36—38. §.) A kivetett adó 20%-a a vállalat székhelyén, 80%-a pedig azon községekben vetendő ki, ahol a telepek feküsznek. Az adó felosztása tárgyában úgy a vállalat, mint az érdekelt községek a pénzügyminiszterhez fellebbezhetnek. (39—42. §.) A vallomás elkésett beadása esetén 10% bírság fizetendő. 25% a bírság, ha a vallomás vagy a bekívánt adatok a felhívásban foglalt határidőben nem adatnak be. 20.000 koronáig terjedhető összeg d bírság, ha adóköteles nyereség nincs. Adócsalást követ el a vállalat, ha a társulati adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamis bevallást ad vagy üzleti könyveibe hamis adatokat vezet be. Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vállalat, ha beadványában vagy a kérdésekre adott válaszaiban szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz vagy a társulati adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt célzatosan elhallgat vagy színleges üzletet köt oly célból, hogy ezáltal az adóalapot csökkentse. 50.000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő a vállalat, ha az adó biztosítása végett megszabott kötelességét az adó megrövidítésére alkalmas módon megszegi. Azok a hatósági közegek, akik az adó kivetése és biztosítása céljából reájuk rótt kötelességeiket megsértik, 20.000 korona rendbirsággal büntetendők. (43—48. §.) A pénzügyminiszternek joga van a vállalatok kettős megadóztatásának elkerülése céljából idegen államokkal egyezményeiket kötni. A pénzügyminiszter elrendelheti, hogy a részben adómentes, továbbá a belföldön és külföldön teleppel biró vállalatok üzemeikről, illetve telepeikről külön könyveket vezessenek. A pénzügyminiszternek joga van új adókivetést elrendelni, ha a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 2 éven belül megállapíttatott, hogy adóköteles jövedelem egészben vagy részben adózatlanul maradt, de büntető eljárás megindításának nincs helye. A törvény 1923. évi január hó 1-én lép életbe. 7. sz. 235