Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - A társulati adó

Dr. Lénárt Vilmos: A társulati adó. ségeinek fedezésére fordított kiadások és leírások; nem tartozik azonban ide a felszerelés költsége; 6. a fizetett vagyonváltság mértékéig adómentesen (1921 : XV. t.-c. 17. §-ának utolsó bekezdése) eszközölt felértékelésnek a korábbi értékre való leszállítása céljából eszközölt leírásokat. Az adókötelesen eszközölt felértékelés leírása tehát nem növeli az adóalapot. 7. a földadó alá tartozó ingatlanok értéktörlesztésére fordított összegeket; 8. a leltári vagyon karbantartásának és pótlásának nem minősíthető iij beszerzéseket; 9. a törzsvagyon gyarapítására és a vállalat nagyobbítására fordított összegeket; 10. a törzsvagyon visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket,- kivéve ha a vállalat az engedélyokmányban megállapított határidő elteltével ingyen megy át valamely közhatóság, illetve az engedélyokmányban megnevezett személy tulajdonába; 11. a vállalat külföldi telepétől felvett előlegek törlesztésére és kamataira fordított összegeket és a külföldi telep üzleti költségeiből a belföldi telepre áthárított részt; 12. az alapítók részére nyújtott előnyöket, valamint az alapítói igazolványok megváltására fordított összegeket; 13. a részvények vagy üzletrészek vagy társasági betétek után felszámított kamatokat; 14. közkereseti és betéti társaságok tagjainak vagyonilletősége utál elszámolt jutalékot vagy nyereséget; 15. közkereseti vagy betéti társaságok tagjainak, valamint a jövedelemadóról szóló törvény szerint velük együtt adózó családtagoknak munkája fejében felszámított összegeket, valamint ugyanezektől kölcsönvett tőkék kamatait, nemkülönben a háztartási költségek fedezésére kiadásba helyezett összegeket; 16. az alább a 15. §-ban felsorolt tartalékalapokon kivül bárminő más célra és bármily elnevezés alatt tartalékolt összegeket; (a 15. §. harmadik bekezdése alapján a pénzügyminiszter rendeletileg kedvezményeket tehet); 17. a vállalat tárcájában levő értékek (értékpapírok) értékéből eszközölt leírások azon részét, amely a beszerzési áron alul, még az üzleti é^v utolsó tőzsdei árfolyamánál, illetve az igazolt forgalmi értéknél-is alacsonyabb; évközben szerzett papíroknál pedig a beszerzési árral szemben még azoknak az üzleti év utolsó tőzsdei árfolyamánál, illetve igazolt forgalmi értékénél is alacsonyabb. (Az értékpapírok tehát az előző évi mérlegben szerepelt értékben, illetve .ha a tőzsdei árfolyam, illetve igazolt forgalmi érték ennél kisebb, ezen kisebb értékben, a mérlegévben beszerzett értékpapírok pedig a beszerzési áron, illetve ha a tőzsdei árfolyam, illetve az igazolt forgalmi érték ennél kisebb, ezen kisebb értékben vehetők fel a mérlegbe. Az ezen határokon alul történő értékelés folytán előálló leírás adandó hozzá a mérlegszerű nyereséghez.); 7. SZ. 231