Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága
A nagybirtok vagyonváltsága. A nagybirtok vagyonváltsága. A vagyonváltságról szóló II. törvény végrehajtási utasítása helyett, amelyet a közvélemény joggal vár, a Budapesti Közlöny 1922. évi 70-ik száma a nagybirtok vagyonváltságáról szóló 1922. évi 1000 sz. P. M. rendeletet hozta. A pénzügyi kormány tehát az 1921 : XLV. t.-c. részletekben való végrehajtását tervezi. Mindenesetre politikai szempontok játszottak közre ennél az elhatározásnál, a pénzügyi közigazgatás túlterhelésére tekintettel azonban gyakorlati szempontból célszerű ez az eljárás. Az 1921 : XLV. t.-c. 58. §-a értelmében az 100 kat. holdnál nagyobb földbirtokok tulajdonosa köteles a vagyonváltságot földben leróni akkor, ha a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértoleg erre kötelezi. Az 1921. évi 177.792. sz. rendeletében élt ezzel a felhatalmazással a kormány, s ez a pénzügyminiszteri rendelet a vagyonváltságnak földben való lerovását teszi a nagybirtokra nézve kötelezővé, s ezzel a földbirtokreform célját igyekszik előmozdítani, fgy kapcsolódik össze földbirtokpolitika és adótörvény. A vagyonváltságnak földben való lerovása csakis a mezőgazdasági nagybirtokra vonatkozik. Ebből a szempontból nagybirtokosnak az tekintendő, akinek összes földbirtoka az 1000 kataszteri holdat meghaladja. A földbirtok nagyságának a megállapításánál azonban számításon kívül maradnak a vagyonváltság alól mentesített mezőgazdasági ingatlanok, a földadó alá nem eső mezőgazdasági területek, a szőlő- és az erdőterületek s a városi és községi üres beltelkek.. Azt a területet azonban, amely földadóval nincs ugyan megróva, tényleg azonban hozadéka van, számba kell venni. A 3 évnél fiatalabb szőlőültetés, mint mezőgazdasági ingatlan esik váltság alá, s ezért az ily szőlőterületet nem szabad számításon kívül hagyni a mezőgazdasági nagybirtok jelleg megállapításánál, ugyanígy nem lehet a földbirtok összes területéből levonni az olyan gazdasági fásításokat, amelyeknek területe 50 kat. holdat meg nem halad. Annak a kérdésnek eldöntésénél azonban, vájjon a földbirtok az 1000 kat. holdat meghaladja-e, a mezőgazdasági ingatlanon lévő valóságos fásításokat, ingoványos, üres területen lévő kisebb füzeseket, fásított vízmosásokat, akkor is le kell vonni, ha területük egy váltság alá eső birtokom 50 kat. holdnál nem nagyobb. A vagyonváltságnak földben való leadására kötelezhető az a nagybirtokos is, akinek nincs összefüggő 1000 kat. holdon; felüli birtoka, azonban az egy vagy több község területen fekvő, össze nem függő földbirtokainak a területe együttvéve az 1000 kat. holdat meghaladja. Az ingatlan igénybevétele azonban ebben az esetben csak akkor alkalmazható, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítja, hogy a váltságnak földben való leadása a földbirtokreform érdekében szükséges. Ha azonban a tulajdonosnak legalább egy 1000 kat. holdat meghaladó ingatlanán kívül van több ennél kisebb ingatlana, úgy a vagyonváltságot ily előzetes megállapítás nélkül köteles földben leadni az 1000 holdnál kisebb ingatlanai után is. A vagyonváltságkulcs szempontiából azonban a mezőgazdasági ingatlanok váltsága alá eső ingatlanokat mindenesetre össze kell számítani Ha valamely nagybirtokot többen közösen természetben való felosztás nélkül birtokolnak, akkor a tulajdonosok tulajdoni aránya szerint kell azt számításba venni. Annak az elbírálása szempontjából, hogy a tulajdonos földbirtokának a területe az 1000 kat. holdat meghaladja-e, az ingatlannak, vagy annak egy részének haszonélvezettel való terhelt volta, figyelembe nem jő. A váltság kulcsának megállapításánál azonban külön kell a váltságkulcsot a korlátlan tulajdonban lévő, s külön a korlátolt tulajdonban lévő földbirtokokra nézve megállapítani, még pedig a haszonélvező személyek szerint külön-külön számítva. A haszonélvezetnek már 1921. szept. 7-ike előtt is^ fenn kellett állnia, s a vagyonváltság megállapítása idejében is terhelnie'^ kell az ingatlant, s ennek fennállását a váltságköteles tulajdonosnak kell 202 6. sz.
