Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A külföldi pénznemek és külföldi értékpapírok vagyonváltságának megállapítása a váltságkötelesek bevallásai alapján

Szomorú, sötét és vigasztalan. Nagyon tévednénk azonban, ha az ilyen hazai pénzintézetnél fekvőnek jelzete összes értékeket'az általános ellenőrzési munkákig a váltság kivetésénél figyelmen kívül hagynánk. Igen gyakran előfordul ugyanis, hogy a hivatkozott intézet kimutatásában a bevallott külföldi pénznemek felvéve nem lettek. A fél kihallgatása után kiderült, hogy a kérdéses értékeket a forduló nap után helyezte el a fél az intézethez, a helyett tehát, hogy megjelölte volna, hogy az értékek a fordulónapon hol feküdtek, azt tüntette ki, hogy a bevallás időpontjában hol voltak. Ily esetben tehát könnyen kivetés nélkül maradna a bevallott érték. Nem szabad azonban alapos megvizsgálás nélkül hagyni az ilyen vallomásokat már azért sem, mert sok fél az intézet safejében őrzi értékeit s bevallásában ezért jelölte meg az értékek fekvőhelyéül a pénzintézetet. A szaféban őrzött értékeket azonban az intézetek nem zárolták, & a váltság kivetésének ily esetekben a fél vallomása alapján kell megtörténnie. A fentiekre való tekintettel tehát megállapíthatjuk, hogy bár a felek igen sokszor a már zárolt és vagyonváltság^ alá vont értékeket vallják be a nem zároltak részére fenntartott rovatban valamely périzntézetnél fekvő értékeknek, mégis minden egyes esetben meg kell vizsgálni, hogy nem-e oly értékekről van szó, amelyet csak a forduló nap után helyezett el a fél az intézethez, vagy nem-e a safé-be helyezte azokat el? Előfordul az is, hogy a bevalló a 2. és 3. rovatban az intézetnél zárolt egész követelését és a 8 -9. rovatban pedig ennek zárolt 20%-át tünteti ki, vagv pedig a 2. és 3. rovatban követelésének csak 80%-át, vagyis a zárolt rész levonásával megmaradó követelését, a 8. és 9. rovatban pedig a zároltként visszatartott 20%-ot tüntet fel. Ily esetekben már kivetésnek helye nincs, s minthegy igen nehéz megállapítani ennek a tévedésnek a fennforgását, legtöbbször kétszeres kivetésre vezet. Végül reá kell mutatnom arra, hogy a tartozással terhelt külföldi értékpapírokra eső teher fennállásának igazolásához szükséges bizonyítványok adatai is sok esetben felhasználhatók a felek téves bevallásainak kiegészítésére és a váltság kivetésére. A nem zárolt papírokra felvett kölcsön igazolása helyett a legtöbb fél a zárolt papírokra, felvett kölcsön fennállását az értékeket zároló intézet igazolványával bizonyítja. Az intézet igazoló levelében a tartozást fedező összes papírok fel vannak sorolva, s ezek között sok cly külföldi papir is van, amelyeknek kibocsátási helye 1921. évi január hó 19-én a békeszerződés előtti Magyarország területén belül volt, s amelyeket az intézetek a Horvát-Szlavon országok, valamint Fiume területén kibocsátott papírok kivételével nem is zároltak, s amelyeket a feleknek kellett volna bevallani mint nem zárolt papirt. Minthogy a bevalló -közönség egy része nem tudta, hogy a régi Magyarország területén kibocsátott papírok részben szintén külföldi papírnak voltak tekintendők, ezeket nem is vallotta be, s így ilyen esetekben a bankbizonyítványok adatai alapján ki kell vetni a váltságot. fiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.Tiiit9iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiittiiiiiiiiiiiii[iriii9iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitt Szomorú, sötét és vigasztalan az (a kép, amelyet dr. Vargha Imre államtitkár a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának ülésén az államháztartás helyzetéről és a pénzügyi kormány legközelebbi terveiről adott. Amiket hallottunk, az nem a szociális érzékkel telített szakember munkatérve, hanem a jóvátétel béklyóiba szorított pénzügyminiszter kötöttkezü munkatársának expozéja volt. Elmondja, hogy addig, míg a jóvátétel terhe ismeretlen veszedelemként mered felénk, egységes és átfogó pénzügyi tervről szó sem lehet; más cél nincs és nem is lehet, mint az, hogy vonszoljuk az állami élet nehéz tetemét és mesebeli önmegtagadással védjük az államkincstárt az 200 6. sz