Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Perényi József: A részvénykamatok fajai és illetékezése. 3. a vállalat ezen idő alatt osztalékiot nem fizethet; 4. a kamatfizetés idejének eltelte után sem fizethető osztalék mindaddig, míg a veszteségek által csökkent alaptöke újból ki nem egészíttetik. Ezen feltételek fennállása esetén a hosszabb előkészületet igénylő részvénytársaságok, pl.: vasutak és más építő részvénytársaságok úgynevezett építkezési kamatokat fizetnek ,a részvényeseknek kivételesen az alaptöke terhére, mely kamatok mint építkezési, illetve első szervezési költségek állíthatók be a mérlegbe esetleg öt évre felosztva. Indoka ezen intézkedérnek az, hogy a hosszabb előkészületi idő alatt a részvényesek a befizetett pénzeik után jövedelmet nem húznak, tehát legalább a kamatokat kell részükre biztosítani.*) Nyilván a törvénynek közgazdasági szempontból felállított kivételes szabálya a főelvet egy bizonyos esetben áttöri. A részvénykamatok ebben az esetben nyereség hiányában az alaptőkéből is kifizethetők. A lénveget azonban a kivétel sem bolygatta meg; meghagyta azáltal, hogy a részvénytőkének kiegészítéséig osztalék kiadását eltiltotta. Visszatérülnek tehát az előrefizetett részvénykamatok a későbbi évek nyereségeiből. Végeredményében tehát a későbbi évek nyeresége szolgáltatta a kamatokat, mely nyereségből a részvényesek más osztalékot vagy kamatot nem élvezhetnek. Az építkezési részvénykamatok e szerint az alaptőkét csak ideiglenesen, átmenetileg terhelik, valósággal azonban az alaptőkéből a jövendő nyereség terhére előlegeztétnek. Világos, hogy az építkezési részvénykamatokra vonatkozó kivételes szabály másra nem magyarázható, mint amire kifejezetten irányul. Azt kitér]esztőleg alkalmazni nem lehet, mert a K. T. 165. §-ának első bekezdésében foglalt általános jogszabályt sértené. Nem lehet tehát az új részvények kibocsátásánál folyósított kamattérítéseket ezen építkezési kamatokkal azonosítani és úgy magyarázni, hogy azok is kifizethetők lennének az alaptöke rovására. Dacára annak, hogy ezen építkezési kamatok, épúgy mint a kamattérítések, a mérlegszerű nyereség kialakulása előtt fizettetnek, adóssági kamatoknak, mégsem tekinthetők. A kamattérítések feltételét a később mutatkozó üzleti eredmény aktivitása képezi. Az építkezési kamatoknál ezt a feltételt a későbbi évek nyereségeiből való visszatérítési (beszámítási) kötelezettség helyettesíti. De míg az előre fizetett osztalékok és kamatok visszafizetésének kötelezettsége a K. T. 167. §-a szerint a részvényeseket terheli, addig az építkezési kamatok esetében ez a kötelezettség a társaság következő üzleti évi nyereségeire hárul. Ezen kötelezettségek fennállása kétségtelenné teszi, hogy az építkezési kamatok sem az adóssági kötelezettségeknek külső körülményektől független ismérveit rejtik magukban, hanem a mérleg eredményétől függő, tehát osztulékjellegü jogosultságon alapulnak és feltétlenül illetékkötelesek. Nem fizetendő tehát illeték a késedelmi részvénykamatok után, mert ezeket nem fizeti, hanem kapja a részvénytársaság a részvényesektől. Ellenben illeték jár a mult évi nyereséget terhelő biztosított kamatok, a folyó évi nyereséget terhelő kamattérítések, valamint a jövendő évek nyereségeire az alaptőkéből előlegezett építkezési részvénykamatok után, függetlenül attól, hogy szelvények- vannak-e vagy sem. Az illeték jogosságát a részvényeseknek teljesített kifizetés ténye állapítja meg. A szelvénybélyeg elnevezést a közéleti használatból a tudományos nyelvhasználatba átvenni tehái nem szabad, mert annak helyességét sem a kereskedelmi, sem a pénzügyi törvényekkel igazolni nem lehet és következményében az anyagi jog meghamisítására vezet. A kamatok osztályjellegét nem a szelvényekben kell meglátni, hanem abban, hogy azok a kereskedelmi törvény szellemeben és betűje szerint is a részvényeseknek az üzleti nyereségek terhére fizettetnek. Ezen a lényegen alapszik az 1869 : XVI. t.-c. 19. §-a és az új 1920 : XXIV. t.-c. 16, §-a szerint meghatározott illetékkötelezettség. *) V. ö. K. T. 199., Nagy id. m. I. r. 379. old., továbbá Klupathy : Kereskedelmi jog 2. kiad. 1901. 1. r. 342. old. 196 6. sz.