Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A vagyonváltságról szóló I. törvény végrehajtása a gyakorlatban

Dr. Kflpu Sándor: A vagyonvúltsrígról szóló I. törvény végrehajtása. nosának egy rendszerint keresztnévként használt név a vezetékneve és ezt igazolja, akkor azt nem lehet jeligés betétnek tekinteni. Előfordulnak oly követelések is, melyek keresztnév nélkül oly veze­téknéven vannak elhelyezve, hogy az más megjelölést is jelenthet, pl. fog­lalkozást (Szabó, Kovács), vagy pl. illetőséget (Keresztúri). Ezeket a követeléseket a kivetés során jeligéseknek tekintettük, ha­csak be nem igazoltatott azon tényállás, hogy az a követelések tulajdono­sainak vezetékneve. 3. A 10.598/1920. M. E. sz. zárolási rendelet 2. §-a alapján a pénz­intézet (bankcég) a lakóhely szerint vélelmezheti a betét, folyószámlaköve­telés s letét tulajdonosainak honosságát. A pénzintézetek — amennyiben külföldi honosságot, illetve elszakított területi illetőséget vélelmeztek — a zárolást nem eszközölték. A törvény 2. §-ának i) pontja azonban csak azon külföldi állampolgá­roknak, megszállott területi illetőségüeknek betéteit, folyószámlakövetelé­seit és letétéit mentesiti a váltság alól, akik állandóan Magyarországon nem laknak, vagy legalább egy évig egyfolytában, vagy jövedelemszerzés céljából huzamosan itt nem tartózkodnak. Azt a körülményt, hogy a pénzintézet a zárolási rendelet értelmében csak a külföldi honosságot, illetve megszállott területi illetőséget vélte irányadóul és nem vizsgálta az egy évig egyfolytában vagy jövedelem­szerzés céljából huzamosan való itt tartózkodást, s így a zárolást nem eszközölte, a vagyonváltság kivetésénél figyelembe venni nem lehetett. Az ily módon kivetett vagyonváltságot legfeljebb peres úton hajt­hatja be a pénzintézet az ügyféltől, ha utólag zárolható követelése nincsen. 4. A végrehajtási utasítás 1. §-a értelmében az évtársulati hitelszö­vetkezetek tagjainak törzsbetét befizetéseit folyószámlaköveteléseknek kell tekinteni és mint folyószámlakövetelésekre a vagyonváltságot ki kell vetni. Viszont az évtársulati hitelszövetkezeteket a vagyonváltságmentes szövetkezetek között nem sorolja fel sem a törvény 23. §-ának 9-ik bekez­dése, sem a végrehajtási utasítás 49. §-a. Az évtársulati hitelszövetkezetek így a vagyonváltságot kétszeresen rónák le: a folycszámlaköveteléseknek tekintett törzsbetétek után és mint szövetkezet a befizetett üzletrésztőke és amennyiben a mérlegszerű tartalékok összege a befizetett üzletrésztőke összegét meghaladná, a mér­legszerű tartalékok után is. Igaz ugyan, hogy személyenkint a folyószámlaköveteléseknek tekin­tett törzsbetétek legtöbbje váltságmentes, mert 1.000 K-t meg nem halad, de azért elvétve akad 1.000 K-t meghaladó törzsbetét is: voltaképpen tehát csak az 1.000 K-t meghaladó törzsbetéteknél áll fenn a kétszeres váltsá­golás. A kétszeres váltságolás elkerülése végett tehát inkább az egyes, személyenkinti törzsbetéteket nem kellene folyószámlaköveteléseknek tekin­teni és nem kellene megváltságolni, illetőleg az ezekre már kivetett váltsá­got törölni kellene és mint szövetkezetet kellene megváltságolni. 5. A törvény 17. §-ának utolsó bekezdése értelmében, ha a részvény­társaság vagyonváltságát a határozat kézbesítését követő hó l-től számí­tott egy hónap alatt készpénzben teljesen befizeti, jogosult a mérlegszerű vagyontételek értékét legfeljebb a váltságösszeg mértékéig és semmiesetre sem a vagyontételeknek az 1920. évi december hó 20-iki forgalmi értékén felül adómentesen felértékelni. A törvény 19. §-a elrendeli, hogy amennyiben a részvénytársaság sem a készpénzbeni lerovás módjára, sem a váltságrészvények beszolgál­tatására vonatkozó kötelezettségének a törvényes határidőn belül nem tesz eleget, úgy vagyonváltsága a váltságköteles vagyonának 15%-a helyett 25%-ában állapítandó meg, mely a határozat kézbesítéstéől számított 15 nap alatt fizetendő be1. Az ily részvénytársaság bár a terhére kirótt vagyon­váltságot egyszerre teljes összegében kifizeti, a mérlegszerű vagyontételek értékét adómentesen nem értékelheti fel, mert a kirótt vagyonváltágot egy­szerre, teljes összegében nem önszántából fizeti be, hanem büntetéskép kell 3—4. sz. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom