Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A részvényváltság a mérlegben

Dr. Czirják Mihály: Igazságot a vagyonváliságba! pénznemre szóló követelések váltság alá nem vonásának, amikor pedig ezek -a követelések reális vagyoni értékükben — különösen, ha telekkönyvileg biztosítva is vannak — a takarékpénztári betétek reális vagyoni értékét legalább is elérik, hozadéki értékükben pedig rendszerint értékesebbek, mert kamatlábuk magasabb? És ha valamely külföldi pénznemre szóló követelés, bárkinél legyen az, váltságköteles, miért ne legyen váltságköteles a bárkinél levő belföldi pénznemre szóló külföldi követelés is, amikor ez — ha egyúttal belföldön van, — mindenesetre reálisabb, mint pl. egy külföldi pénznemre szóló külföldi követelés, mert könnyebb a behajtása? A váltságtörvények sorozatába be nem sorozott 1921 : XXVI. törvénycikk a magyar iállfamadó'ssági; papírok vagyonváltságáról intézkedik. Váltságkötelesek úgy a háború előtti, mint a háborús államadóssági papirok. Nem rendelkezik azonban törvény az egyéb közkölcsönök, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által kibocsátott kölcsönkötvények, záloglevelek vagyonváltságáról. Pedig hasonlítsuk csak reális vagyonérték szempontjából össze a hadikölcsönkötvényeket, például a jelzálogintézetek által kibocsátott záloglevelekkel, megállapíthatjuk, hogy a hadikölcsönkötvények árfolyama letört, a záloglevelek árfolyama pedig közel a névértékhez vagy névértéken felül van. Nem lehet helyt adni annak az aggodalomnak, hogy a telekkönyvi elsőbbséget nyert ingatlan vagyonváltság következtében a záloglevelek reális értékükben veszítettek, mert a háborús gazdasági viszonyok következtében a föld jelzálogterhe amúgy is csökkent, a mezőgazdák vagyonváltságukat úgy is készpénzben igyekeznek megfizetni, de telekkönyvi biztosítás esetén, ha a váltságkötelezett nem fizetné a vagyonváltságát, az ingatlant csak jövedelmének zár alá vételével, de nem állagában fenyegetné, a természetben leadásra kötelezett 1.000 holdnál nagyobb birtok pedig 14—20%-kal csökkentek állagában is kellő fedezetet nyújt a záloglevelek biztosítására. Nem tudom megérteni, miért kell fizetnem vagyonváltságot a hadikölcsönkötvényeim után, amelyeknek árfolyama, éppen azon katasztrófa következtében, amelynek egyik következménye maga a vagyonváltság is, névértékének 50%-a alá sülyedt, ellenben zálogleveleim, amelyek a vihart kiáltották s most is névértéken felül vannak, váltság alá nem esnek. De még inkább érthetetlen előttem az, hogy vagyonváltságot fizessek én a hadikölcsönkötvényeim után, s nem is a forgalmi, hanem a névértékük után, aki pedig eladtam a zálogleveleimet, mert segíteni akartam hazámon és hadikölcsönt jegyeztem, ellenben aki nem jegyzett hadikölcsönt, hanem zálogleveleit megtartotta, nem fizet egyáltalán vagyonváltságot. A földbirtok vagyonváltságáról a második vagyonváltságtörvény intézkedik, a házbirtok vagyonváltságáról pedig, mint „harmadik vagyonváltságtörvény" javaslat terjesztetett elő. Az ingatlan vagyon kategóriáját e két törvény minden valószínűség szerint teljesen ki fogja meríteni. 90 3—4. S7.