Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A hadikölcscnökkel való váltságfizetés

miatt nem tudott eleget tenni a meghatározott időben fizetési kötelezettségének, s még ha valónak el is lehetne fogadni azt, hogy folyó évi január hó 15-én az állampénztárnál volt torlódás az oka annak, hogy a fizetés ezen a napon nem teljesíttetett, 17-én, amely ugyancsak hétköznap volt, a fizetést teljesíthette volna, s ezzel legalább panaszbeli állításait valószínűsíthette volna. Minthogy az adófizetés csak január 18-án, tehát nyilván elkésetten történt, a most és a panaszolt határozatban felhozott okoknál fogva a panasznak helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 2.316/921. szám.) Fényűzési forgalmi adó. 1920 : XVI. t.-c. 21. §. 30. Betegség nem tekinthető elháríthatatlan akadálynak akkor, ha a befizetésre megállapított időpontban a fizetésre kötelezett már munkaképes volt. Indokok: Panaszosok a panaszirathoz csatolt kétrendbeli orvosi bizonyítvánnyal azt igazolták, hogy K. Józsefet szembaja munkaképességében korlátozza, tehát nem munkaképtelen, S. Gyula pedig folyó évi január közepétől február 11-ig mint járó beteg, ettől kezdve február 27-ig mint fekvő beteg orvosi kezelés alatt- állott. Az 1920. december havi fényűzési forgalmi adó befizetendő volt 1921. január 15-ig, az 1921. január havi adó pedig február 15-ig. Az 1920. december havi adó esedékességének időpontjában tehát mindkét üzlettulajdonos cselekvőképes volt, a január havi adó esedékességének időpontjában bár S. Gyula bizonyítottan beteg volt, azonban K. József üzlettárs, amint az üzletet vezetni képes volt, képes lett volna a már beszedett adó beszolgáltatására is, ami nehézségbe annyival kevésbé ütközhetett, mert az 1921. évi 1.349. számú pénzügyminiszteri körrendelet szerint ez az adó már postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával volt befizetendő. Nincs ezek szerint igazolva sem a mulasztásnak vétlen volta, sem az, hogy azt elháríthatatlan akadály okozta, miért is az 1920: XVI. t.-c. 21. §-a értelmében helyesen és jogosan követelik az 50%-os adópótlékokat. Méltányosság gyakorlása pedig ennek a bíróságnak hatáskörébe nem tartozik. (Közi'-í. bíróság 2.438/921. sz.) FényUzési forgalmt adó. 1920 : XVI. t.-c. 21. §. 31. Az adópótlék alól való felmentésre nem szolgálhat alapul az az ok, hogy az adózó a kincstárt megkárosítani nem akarta. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt helyes okokon felül azért sem, mert az 1920 : XVI. t.-c. 21. §-a az adófizetési kötelezettségnek a megszabott határidőn belül való nem teljesítése miatt az esetre rendeli az 50% adópótlék kirovását, ha a mulasztás súlyosabb beszámítás alá nem esik, az a védekezése tehát, hogy a kincstárt meg nem károsította s az adót önként fizette be, az adópótlék törlésére alapul nem szolgálhat. Minthogy továbbá panaszos semmivel sem igazolta, hogy a késedelmet elháríthatatlan akadály okozta: a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 2.311/921. sz.) Fényűzési forgalmi adó. 1920 •• XVI. t.-c. 21. §. 32. Üzleti ügyben való távollét az adópótlék tekinetében elháríthatatlan akadálynak nem tekinthető. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panszolt határozatban foglalt okokon felül azért sem. mert panaszos panasza során nem igazolta, hogy vallomásadási és adófizetési kötelezettségének .elháríthatatlan akadály miatt nem tehetett eleget. Az a mivel sem igazolt állítása, hogy üzleti ügyekben távol volt,* a mulasztás mentségéül el nem fogadható, mert távollétében üzletét valaki feltétlenül vezette, ez a helyettes pedig a kincstárral szemben fennálló kötelességeket szintén teljesíthette volna. Ezek szerint az 1920 : XVI. t.-c. 21. §-a alapján az adópótlékot helyesen követelik, a panasznak tehát helyet adni nem lehetett. (Közig, bíróság 2.587. 1921. sz.) 34 2 sz.