Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A betétváltság

Dr. Proszvimmer Béla: A betétváltság. cégnél) ugyanazon ügyfél nevén vezetett bárminő pénznemre szóló különböző számláknak (betét, folyószámla, letét) 1920. évi december hó 19. napján fennállott egyenlegei a zárolás szempontjából egyesítendők, tekintet nélkül arra, hogy az egyes számlákon tartozási vagy követelési egyenlegek mutatkoznak-e. Ennél az egyesítésnél a külföldi pénznemeket az 1920. évi dec. hó 17-én jegyzett záróárfolyamok középárfolyamán számított koronaértékével kell számításba venni. Ezen rendelkezés szempontjából egy pénzintézet és annak* székhelyén levő fiókjai ugyanazon intézetnek tekintendők. E szerint a rendelkezés szerint a pénzintézetek ügyfeleiknek csupán a tartozásaik által csökkentett követelési egyenlegeit tették zárolás alá, és csak természetes, hogy a zárolás folytán megriadt felek a zárolás alá nem eső többletet nyomban felvették. Sok értékletét, amely 'tartozással volt fedezve, azonnal teljességgel eltűnt. Nem hihető, hogy a törvényjavaslat a rendeletben kifejezésre jutó állásponttól szándékosan el akart volna térni, és remélnünk kell, hogy a végrehajtási utasítás ezt a súlyos kételyt világos és félre nem érthető szövegezéssel eloszlatja. A javaslat szövege ugyanis az ellenkező feltevésre is elég tápot ad és kétségtelen, hogy a pénzügyi hatóságok nem fognak késni ezt a fiskális ér<i?k javára kihasználni. így a 3. §. 2 bek. és a 6. §. kifejezetten csakis a „folyószámla-követelések" és letétek összeszámítását engedi meg, iiletvc rendeli el ezt is csak a vakvon^áitsáí; kulcsának megállapítása végett, sőt a 3. §. 2. bekezdése a betéteket ez alól is kiveszi, kimondván, hogy azokat egyenként kell számításba venni. A 9. §. szerint pedig a külföldi pénzértékről szóló betétek, folyószámlakövetelések és letéték után járó vagyonváltságot az illető külföldi pénznemben kell leróni, ami szintén az említett kompenzáció megengedhetősége ellen szól. De ha ez így lenne, akkor merőben lehetetlen ily esetekben alkalmazni a 8. §. és 9 §. azon rendelkezését, arrrely szerint a megállapított vagyonváltság annak a pénzintézetnek, ilí. bankcégnek terhére írandó elő és attól szedendő be, amely a nála elfekvő követeléseket a feleknek a rendeletben bízva, jóhiszeműen szolgáltatta ki és így teljesen fedezetlenül maradt. A vagyonváltság alól megengedett mentességek ugyancsak nem esnek pontosan össze azokkal a mentességekkel, amelyeket az említett rendeletek a zárolást illetőleg engedélyeztek. így pl. teljesen hiányzik a törvényjavaslatból a 601/1921. M. E. sz. rendelet 5. §. 3. pontja szerint a m. kir. államvasutak, ugyanezen §. 7. pontja szerint az újonnan alakult részvénytársaságok részvénybefizetési számlája s az újonnan alakult szövetkezetek üzletrészbefizetési számlája részére biztosított mentesség, végre az 5. pont szerint a közhatósági kezelésben álló közcélú alapok és alapítványok betétei és letétéi, valamint a 6. pont szerint mindennemű nyugdíjalapok részére biztosított feltétlen mentesség, mert a törvényjavaslat 2. §. I) pontja szerint azon intézetek, egyletek, alapok és alapítványok betétei, amelyek nyerészkedés célzata nélkül a közjótékonyság, 3-4. sz. 69