Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Hol fenyegeti csőd az adórendszerünket?

Joggyakorlat. feli tilalom alatt lévő árú szerepel, úgy annak a forgalmi értékéig terjedhető összegű biztosíték is megkívánható. Mindezen biztosításokra vámhitel is nyújtható. Használatos külső és belső burkolatok figyelembe nem jönnek, kivéve zsák-, vas- vagy más nemtelen fémburkolatot, melyekre nézve a külön, illetve az engedélyben megszabott mód alkalmazandó. A visszabehozatal alkalmával az engedélyes köteles ismét két példányban kiállított árúbevallással a kijelölt vámhivatal elé állítani és hivatkozni az előjegyzési adatokra. Az ily árú teljesen vámmentesen kezeltetik, amennyiben a kikészítés alkalmával külföldi anyaggal nem gyarapodik. Flleukező esetben az engedélyben megjelölt mértékben a gyarapodás vám alá esik és pedig az engedélyes által c tekintetben szolgáltatható adatok figyelembevételével, de a vámhivatal ezt fel is becsülheti. Ha a becslést engedélyes sérelmesnek tartja, az esedékes vámot csak biztosítékkép teszi le és a fővámigazgató döntését kérheti. A fővámigazgató döntése véglegesmely szakértő bfeottság meghallgatásával hozható. A bizottság három tagü. egy-egy tagot a fővámigazgató és a fél jelöl, elnöknek pedig valamely állami intézet szakértője hívható meg. Felmerülő költség a felet terheli. Burgonyának szesztermelésre való felhasználását eltiltja az 1921. évi 1.700. számú pénzügyminiszteri rendelet, azonban csak az 1920. évi termésű és emberi táplálkozásra alkalmas burgonyának ily célú felhasználása tilos. 1921. január 25-től szeszfőzdéktől az erre vonatkozó adóbeielentések nem fogadtatnak el és a burgonyának szesszé való feldolgozása is teljesen beszüntettetik. Azon szeszfőzdék, melyek ennek folytán a termelést abbanliagyni akarják, alkoholtennelvény-készlete az említett időpontban megállapíttatik. JOGGYAKORLAT I 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT l — l 1 JOGGYAKORLAT í Egyenes adók. értelmében csak olyan, az osztrák állampénztár által kifizetett nyugdíj után igényelheti jogosan az osztrák kincstár az adót, amely kifizetés Ausztriát terheli. Ámde a nagyköveti nyugdíj, mint közösügyi kiadás, kifizetése nem egyedül Ausztriát, hanem Magyarországot is terheli. Minthogy tehát a panaszló nyűg* díjának jövedelemadó alá vonása tekintetében kivételes jogszabály nincs: panaszló terhére a megtámadott jövedelemadót a felszólamlási bizottság az 1909 : X. t.-c. 1. §. 2. pontja, az 1914:XLVI. t.-c. 11. §. harmadik bekezdése és az 1909 : X. t.-c. 6. §-a éltelmében helyesen vetette ki. (Köz^ ig. bíróság 26.285/1918. sz.) Jövedelemadó. 1909: X- 9. s 2ü. Sorsjegynyeremény nem adóköteles jövedelem. Indokok: Jövedelemnek csupán valamely személyes tevékenységnek vagy valamely oly vagyontárgynak hozaJóvedelemadé. 1908 : XIV. 18. §. 19. A volt közös hatóságok alkalmazottainak nyugdija Magyarországon jövedelemadó alá vonandó. Indokok: IJanaszlónak Magyarországból 7750 korona igazgatósági tagsági jutalék és 4930 korona tőkevagyonadóból eredő jövedelme van. F'zen felül mint nyugdíjazott nagykövetet 20.000 korona nyugdíj illeti meg. amely nyugdíját ausztriai állami pénztárból veszi fel. A felszólamlási bizottság a panaszló jövedelemadóját az 1909 : X. t.-c 6. S-a alapján a 20.000 korona nyugdíj szambavételével vetette ki. Panaszlónak az a jogi álláspontja, hogy a jövedelemadót a nyugdíj számbavétele nélkül kell kivetni, mert a nyugdíj után az osztrák kincstár az adót levonja. A panasz nem alapos, mert az 1918. 2. sz. 55