Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Hol fenyegeti csőd az adórendszerünket?

Rendeletek. csék, darák, lemezek, rudak, pálcák, drótok, pléhek, szalagok, csíkok, aranyfüstök, aranypihék formájában, feldolgozva, valamint arany és ezüstből készült félgyártmányok formájában kivinni. t 2. Az értékpapírokat illetőleg: tilos a) aranyra vagy koronán kívül külföldi értékre is szóló magyai értékpapíroknak; b) akár koronára, akár más értékre szóló olyan értékpapíroknak (ideértve a Magyarországtól elszakadt területen érvényes valutákban fizetendő értékpapírokat is (ha akár azok kibocsátójának székhelye, akár kibocsátásuknak helye nem a magyar állam területén van, úgy a kivitele, mint valamely külföldinek jtteni letétbe való helyezése, kivéve, ha a kivivő, illetve a letevő a kivinni, illetve a letétbe helyezni szándékolt értékpapírok 20%-át akár természetben, akár 1920. évi december hó 20-iki árfolyam szerinti értékét valamely m. kir. állampénztárnál a kir. kincstár javára befizeti, vagy valamely, a Pénzintézeti Közpout kötelékébe tartozó pénzintézetnél a m. kir. kincstár zárolt számlája javára letétbe helyezi és az erről szóló nyugtát, vagy elismervényt az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelő-helyettesnek) átadja. 3. Tilos külföldi pénznemeket kivinni, valamint valamely külföldinek itteni letétjébe helyezni, kivéve, ha a kivinni, illetve letenni szándékolt pénznemek 20%-a a m. kir. kincstár javára az előző pont szerint be nem fizettetik és ez nem igazoltatik. 4. Tilos művészet és tudomány, muzeális értékű tárgyi emlékek, nem élő művészek képzőművészeti alkotásai, kéziratok, nyomtatványok, oklevelek, magyar művelődéstörténeti emlékek, néprajzi és szépművészeti, természettudományi érdekű tárgyak, gyűjtemények, iparművészeti tárgyak, építészeti tervrajzok, műemléki felvételek kivitele, valamint valamely külföldinek itteni letétbe való helyezése1. 5. Tilos a felül nem bélyegzett bankjegyek kivitele, vagy külföldinek itteni letétbe helyezése; végül a 40ö/o-os és 3V2%-os magyar járadékküícsön (koronajáradék) és a 4%-cs tiszai és szegedi nyereménykölcsön kötvényeinek kivitele, mint külföldinek itteni letétbe való helyezése. Behozatali tilalom alá esnek: 1. a felül nem bélyegzett bankjegyek; 2. az, Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 1 koronás és 2 koronás bankjegyek behozatala 100 koronán felüli összegben; 3. a nosztrifíkálás befejeztéig a magyar háborús államadóssági címletek. A kiviteli és behozatali tilalom alól a pénzügyminiszter kivételeket engedhet. A jelen rendelet kijátszása, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, hat hónapig terjedhető elzárással és 2.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A nyereség megállapítás esetén az illetéktelenül elért nyereség — 2.000 koronán felüli megállapításnál — kétszeresével felemelt összeg képezi a büntetés összegét, a kihágás tárgya elkobzás alá esik. A pénzintézeteknél és bankcégeknéi elhelyezett betétek husz (20) %-ának zárolásáról szóló 10.598/1920. M. E. sz. rendelet kiegészítéséül a m. kir. minisztérium 601/921. M. E. számú rendeletével a következőket rendeli: A meghatározott rendeltetéssel elhelyezett összegek közül nem kell zárolni azokat: a) melyeket közszolgálati alkalmazottak szükségleti cikkek beszerzése céljából adtak össze és a beszerzés tényleges megtörténtéig való elhelyezésről van csak szó, valamint ilyen beszerzési csoportok betéteit és letétéit; b) amelyek 1920. évi december 19-ike előtt a pénzintézethez érkezett és ennek részéről ugyancsak 1920. dec. 19-ike előtt írásban kifejezetten elfogadott megbízás (u. n. akkreditive) folytán harmadik személynek kifizetendő, vagy ilyen kifizetések fedezésére le vannak kötve, amely összegekről azonban 1921. évi február hó 15-ig külön kimutatást kell a m. kir. pénzügyminisztériumhoz felterjeszteni; c) melyeket pénzintézetnél, valamely vele létesített jogügylet illetékeinek fedezetéül helyeztek el; d) amelyeket pénzintézet, a budapesti giró- és pénztáregyletnél helyezett cl; .más személyek részéről a nevezett intézetnél elhelyezett összegek a zárolás 2. sz. 5!