Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Rendeletek. adóforrásokból ez utóbbiak résvén való közvetett táplálkozása, kárára van úgy az állami mint a községi financiális életnek. A helyhatósági adóztatás jelentősége lényegesen különbözik az állami adóztatás tartalmától. Az állam adóit az általános teherviselésre alapítja, a helyhatósági adóztatásnál az adóalany érdekeltsége az irányadó, két ilyen lényegileg és tartalmilag teljesen különböző adónemnek az egyesítése a modern adóztatás alapelveivel teljesen ellentétes. Az nem megnyugtató, sem az állam, $em a város érdekeinek szempontjából. De a hozadéki adók mindegyikéről mai helyzetében az állam le sem mondhat. A jövedelmi és vagyonadó oly mérvű felemelése, amely a hozadéki adókat feleslegessé tenné, a mai helyzetben gazdaságilag káros meggondolatlan lépés is volna. A községi pótadó révén pedig a jövedelmek különböző mértékben volnának terhelve, amely szintén súlyos következményeket vonna maga után. A reform-mozgalom a helyhatósági adóztatás evolúcióját a következő irányba terelte. A kommunális adó legyen az érdekeltségre alapítva, főpillére reáladó legyen, azonban érdekeltsége arányában a fizikai személyt is terhelje s végül legyen önálló és független. Az állam pénzügyeinek mai helyzete mellett ez elméletileg helyes álláspontból sokat fog kelleni engedni, de e megoldás irányában kell haladni, eltérni tőle vagy pedig épen lemondani róla, súlyos hiba volna. A városok háztartását kimerítette a háború, felforgatta a forradalom, anarchiába sodorta a kommün, kifosztotta az ellenséges megszállás. A városok vezetői a közérdeknek tesznek szolgálatot, ha a súlyos bajokon keresztülesett városi háztartás rendbehozatalának módjait keresik. E nagyjelentőségű munkájukat támogatni fogja az egész magyar társadalom. A megoldás módozatainak keresésénél azonban mentesíteniük kell magukat a helyi érdekeltség lenyűgöző kötelékeitől s az emelkedett gondolkozás magaslatán keresniök és követniök kell az egyetemes érdekek tisztult szempontjait. Hadianyagok behozatalát és kivitelét megtiltja a 7.074. M. E. 1921. számú kormányrendelet a trianoni békeszerződés végrehajtásaképen és kimondja, hogy a rendeletben részletesen felsorolt hadianyagok kivitelét vagy behozatalát az illető miniszterek csak a honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával engedhetik meg. Sziámból és Norvégiából importált árúk a 123.069/1921. sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében szintén a szövetséges és társult hatalmak országaiból származó árúk kedvezményét élvezik, amennyiben a szerződéses vámtételek szerint kezelendők. Kiviteli illetékről szól a G. 72.536. sz. pénzügyminiszteri rendelet, felfüggesztve a szalámi utáni kiviteli illetéket továbbra 1921. október végéig és kiviteli illetéket állapítva meg a nyers bivaly- és Jíecskebőr után a mindenkori értéke 5%-ában. A szabad szesz feletti rendelkezés határidejét a 134.128/1921. sz. pénzügyminiszteri rendelet állapítja meg olyképen, hogy az 1921. szeptember l-e előtt termelt szabad szesszel a tulajdonosok 1921, október 15-ig még szabadon rendelkezhetnek, mivel a szesz értékesítésével megbízott érdekeltségi részvénytársaság működését csak 1921. október 1-én kezdi meg. A m. kir. pénzügyminiszter 98.007/921. számú rendeletével a székesfőváros területén a kereskedelmi és iparkönyvek hitelesítésére vonatkozó eddigi eljárást olyképen módosította, hogy ezentúl az említett könyveknél 8—9. sz. 289