Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerbcr Ferenc: Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. ezenkívül annak a kettős ellenőrzési funkciónak is, amelyet a számvevőszék úgy Angliában, mint a kontinentális államok nagy részében is betölt. De még inkább indokolt volna ez a rendszer azokban az államokban, ahol a számvevőszék csupán közigazgatási elenőrzést teljesít, mint nálunk és Német-Ausztriában, mert ezt a funkciót a számvevőszék az országgyűlés helyett, annak megbízottjaként látja el s az ő ellenőrzése képezi alapját az alkotmányos ellenőrzésnek is. Az országgyűlésre nem lehet közömbös, hogy a független számvevőszék közigazgatási ellenőrzési feladatát miként teljesíti. Könnyen érthető tehát, ha az országgyűlés a parlamentáris felelősség elvét a számvevőszék elnökével szemben is érvényesíteni akarja. Ezért a német-osztrák számvevőszéki törvény igen helyes érzékkel oldotta meg a számvevőszék elnökének a kormányhoz és a nemzetgyűléshez való viszonyát, amidőn kimondjja, hogy az elnököt az államtanács nevezi ki, .állásától azonban — fegyelmi ejárás eseteitől eltekintve — csak a nemzetgyűlés határozata alapján menthető fel. Attól ne féljünk, hogy ez a rendszer a gyakorlatban oda vezethessen, hogy éppen a kötelességét lelkiismeretesen ellátó elnököt tenné lehetetlenné a többségi pártot képviselő kormány a parlamenti többség támogatásával, mert igen furcsa színben tűnnék fel az a nemzetgyűlés, s igen nagy erkölcsi sűlyedésre vallana, ha az lehetséges volna. Említést kell még tennünk az olasz számvevőszék szervezetéről, ahol a számvevőszék elnökét és tanácsosait a pénzügyminiszter javaslata és a minisztertanács határozata alapján nevezi ki a király. Állásuk függetlenségét azonban biztosítja az, hogy hivatalból való nyugdíjazásuk vagy más módon való eltávolításuk iránti eljárás csak oly rendelet alapján indítható meg, amelyet a király az elnök vagy a kormány kezdeményezésére s azok egyetértő javaslata alapján a szenátus és a kamara elnökeiből és alelnökeiből alakított bizottsághoz intéz. Ami még a háború előtti Oroszországot illeti, jellemző az ottan uralkodott felfogásra, hogy a számvevőszék elnökét és a tanácsosait a császár minden közelebbi indokolás nélkül elbocsáthatta. Ily körülmények között természetesen az ellenőrzés függetlenségéről szó sem lehetett, mert a kormány a neki kellemetlen elnök elbocsátását könnyen keresztülvihette. VIII. A legfőbb ellenőrző hatóság és az országgyűlés közötti viszony megítélése szempontjából nem csekély jelentőséggel bír annak a vizsgálata is, hogy a számvevőszék által esetleg szerkesztett zárszámadások és a számvevőszéknek tapasztalatairól és észrevételeiről szóló jelentései, esetleg javaslatai miként terjesztetnek az országgyűlés elé s azoknak bizottsági tárgyalásaiba a számvevőszék bevonatik-e vagy sem. Előre kell bocsátanom, hogy a számvevőszék nem minden államban szerkeszt zárszámadást. Folyománya ez annak, hogy a zárszámadás szerkesztése inkább a közigazgatás feladata és hogy, amint már fentebb említettük, a legfőbb ellenőrző hatóság hatásköre a közigazgatási ellenőrzésre sok államban nem is terjed ki. Ehhezképest különböző a legfőbb ellenőrző hatóság által előterjesztendő jelentések tartalma, iránya és különböző az eljárás, amely ezek előterjesztésénél követtetik. Nálunk a legfőbb állami számvevőszék feladata a zárszámadást minden számadási évről a következő év március hó l-ig elkészíteni s észrevételeivel együtt a minisztertanáccsal közölni, amely azt erre vonatkozó határozataival együtt haladéktalanul az országgyűlés elé terjeszti. Itt legfeljebb azt lehet kifogásolnunk, hogy a törvény nem gondolt arra az eshetőségre, ha a kormány a számvevőszék jelentéseit hosszabb ideig valamely okból nem terjeszti elő. Ilyen eshetőségre számítva az angol számvevőszéki törvény 32. pontja olykép rendelkezik, hogy amenvnyiben a főellenőr-föszámvevőnek valamely számadásra vonatkozó jelentését a pénzügyminiszter a törvényben megállapított időben nem terjesztené a képviselőház elé, azt a főellenőr-főszámvevő köteles azonnal a parlamentnek előterjeszteni. Egyébként csakis a belga számvevőszék terjeszti jelentéseit közvetlenül a parlament elé, ami megfelel ebben az államban a számvevőszék és a parlament egymáshoz való szoros viszonyának. 8—9. sz. 283