Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Vegyes közlemények. berendezésének főrésze fekszik. A külön bányaadót- elsőfokon a pénzügyigazgatóság veti ki, melynek határozata ellen az adóíelszólanilási bizottsághoz van felebbezésnek hehe. A szénjogi tériJleték. Az 1920 : XII. t.-cikkel szabályozott bányamértékilletéken és zártkuratríiányi, felügyeleti illetéken felül az 1921 : XVII. t.-c. a szénbányavállalatokat szénjogi térilleték címén újabb szolgáltatásra kötelezi. Ennek az illetéknek célja elsősorban a bányászat fejlődése érdekében a szénterületek spekulatív birtokban tartásának lehető megakadályozása, vagy legalább is korlátozása. A törvény szerint az ásványszén (feketeszén, barnaszén, lignit) tekintetében a földbirtokos* az általános bányatörvény alapján megillető jogok átruházása esetén az ily módon ásványszénkutatás és ásványszénbányamüvelés céljaira lefoglalt földterületek után állandó szénjogi térilleték fizetendő, melynek évenkénti összege a lefoglalt teriilet minden kataszteri holdja ut án, na az illető jogszerző fél által lefoglalt terület egy bányahatósági kerületben 200 kataszteri holdat meg nem halad, 1 korona, 200—500 kat. holdnyi térfoglalásnál 2 korona, 500—1000 kat. holdnyi térfoglalásnál 3 korona, 1000—5000 kat. holdnyi térfoglalásnál 4 korona, 5000 kat. holdat meghaladó térfoglalásnál 5 korona. A szénjogi térilletéket az átruházott föklbirtokosi szénjogok mindenkori alanya, vagyis a jogszerző fél, illetve annak jogutóda tartozik megfizetni. A földbirtokos saját telke után szénjogi térilletékkel akkor sem terhelhető, ha ingatlanán bányászati munkálatokat folytat; ha azonban bányavállalatot alapít, melyben kivüle mások is részt vesznek, a vállalat illetékköteles lesz. A földbirtokosi ásványszénjogok átruházásáról szóló adásvételi vagy haszonbérleti szerződést, vagy egyéb okiratot köteles a jogszerző fél az aláírástól számított 60 napon belül az illetékes elsőfokú bányahatóságnak bemutatni. A szénjogi térilleték két egyenlő félévi részletben és pedig minden év január és július 31-ig fizetendők az elsőfokú bányahatóság által megjelölt állampénztárnál. Az oláh víigyondézsma-javaslat. Titulescu román pénzügyminiszter benyújtotta a román egyszeri progresszív vagyonadóról szóló törvényjavaslatot a következő alapelvek mellett: _ A szóbanforgó adót a következő kategóriák fizetik: a) minden romániai lakos az országban fekvő vagyona után; b) az ország területén kívül tartózkodó román állampolgárok összes bel- és külföldön található vagyonuk után; c) a külföldi alattvalók Romániában levő vagyonuk után. Az adó alapjául a tiszta vagyon szolgál. A vagyon állagának kalkulációjánál számításba vétetnek: 1. a bel- és külföldi föld- és házbirtokba fektetett tőkék; 2. a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatok forgó- és holt tőkéje; 3. a bel- és külföldi értékpapírokba (állami és magábkötvények, részvények stb.) fektetett tőke. A vagyon megállapításánál figyelmen kívül maradnak: 1. az 50.000 lejig terjedő készpénz, mely az adózó betegség, baleset és aggkori ellátására szolgáló biztosításnak tekintetik; 2. a Romániában levő hitelintézeteknél 1921. március 1-én található külföldi követelések, melyeknek letéti jellegük van; 3. a házi bútorok, gazdasági eszközök és ruházati cikkek. A szőrmék családtagonkint 20.000 lejig mentesek, azonfelül adókötelesek; 4. könyvek és taneszközök; 5. nem kereskedésre szánt képek és festmények; 6. ékszerek családtagonkint 25.000 lej értékig; 7. az 1920. évi 5%-os nemzeti és az 1919. évi erdélyi kölcsön kötvényei. A vagyont terhelő adósságok levonatnak. Az egyes vagyontárgyak értékelésére vonatkozó szabályok nagyjában megfelelnek az Erdélyben még ma is érvényes magyar vagyonadó-törvény rendelkezéseinek. Általában a törvény életbeléptetése idejében fennálló értékek irányadok, kivételes elbánásban csak azok az ingatlanok és ingóságok részesülnek, melyek már 1914. évi augusztus hó 1. előtt az adózó tulajdonában voltak. Ezeknek értékét mai értékük háromnegyed részével számítják, vagyis jelenlegi értékük egynegyedrésze adómentes. Az ingóvagyon és; élő állatok összegét forgalmi értékük szerint, az értékpapírokat az 1920.. október és 1921. április 1. közötti középárfolyam szerint számítják. 7. SZ. 267