Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A célok az új adónovellában

Benedek Sándor: A célok az új adónovellában. esedékes. Az 1920. évi alanyi adók kivetésének emez eltolódásából bizonyára származik anyagi hátrány, de ezt ellensúlyozza az az intézkedés, hogy a novella rendelkezései szerint az 1920. és 1921. évre átmenetileg ugyanaz a jövedelem, illetve ugyanaz a vagyon képezi az adóalapot. Ezáltal a pénzügyi közigazgatás az adóalap megállapításának egy évi munkáját és költségét megtakarítja. A forumváltozás a javasolt módon történik s az adókivető bizottság hatásköre a kir. pénziigyigazgatóságra száll (18., 43., 67.. 69. §.). Az elmúlt kivetési ciklusra eső III. osztályú kereseti adót illetőleg kivetési hátralék nincs. Az 1920—1922. évi kivetési ciklusra nézve pedig a novella azt az általános szabályt állítja fel, hogy ezekre az évekre az 1919. évi III. osztályú kereseti adónak ötszörös, illetve haszonbérlőknél háromszoros összegét újabb kivetés nélkül kell előírni. Üj adókivetés csak azokkal szemben alkalmazandó, akik alkalmi foglalkozást űznek, akiknek kereseti viszonyai az el­múlt adókivetési ciklusban lényegesen javultak, továbbá akik új adózók, végre a részvénytársasági és szövetkezeti tantiemek is új adókivetés alá esnek. A III. osztályú kereseti adót ugyanaz a pénz­iigyigazgatóság (adófelügyelő) veti ki, amely az alanyi adók kive­tésére is hivatva van (77. §.). A jövedelemadó és a III. osztályú kereseti adó közötti kapcsolatra nézve a 2. pontban kifejezett kívánság tehát részben teljesedésbe ment, részben pedig jó úton halad. Erre mutat az, hogy az adónovellából már hiányoznak azok . a rendelkezések,- melyek az alanyi adóknál gyűjtött adatoknak a ilf. osztályú kereseti adónál való felhasználását tiltották (1914:XLVI. t.-c. 6. §. és 1916 : XXVI. t.-c. 8. §.). A 3. pontban a törvényszerkesztésre vonatkozólag kifejezett álláspont a novellában érvényesül. A 4. pontban foglalt felfogásnak megfelel az új adónovellának az a rendelkezése, mely szerint több elvi fontosságú jogszabályt az 1918. és 1919. évi alanyi adók kivetésénél is visszahatólag kell alkalmazni. Ide tartoznak az 5. §-nak a sorsjegynyereményre és az adásvételből származó nyereségre, a 7. §-nak a közadók levoná­sára, a 12. §. 3. pontjának az özvegyi kedvezményre, a 46. $-nak az életbiztosítási tőkékre és életjáradékokra, az 52. S-nak az érték­papírok és más ingóságok értékelésére vonatkozó határozmányai, valamint az a jogszabály is, hogy a távolléti adó most már a vissza­hatólagos adóztatási eljárásban sem vethető ki. Az 5. pontban jelzett jogszabályokat az új adónovella csak részben helyezte hatályon kívül. Elhagyta azt a jogszabályt (1916 : XXVI. t.-c. 10. §.), mely szerint a már jogerősen megállapított adó utólagosan is megfelelőleg helyesbítendő, ha a fél hitelt érdemlőleg igazolja, hogy a jogerős adóalap legalább 30%-kai csökkent. Fen­tartotta azonban azt az intézkedést, melynek alapján a már jog­erősen kivetett jövedelemadónak és vagyonadónak elengedése az adózó fél anyagi helyzetének lényeges megromlása címén kérhető (31. és 61. §.). A jövedelemadó alaptörvénye az 1909 : X. t.-c. 55. §-a szinte tartalmaz hasonló intézkedést, de itt az elengedés 1. sz. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom