Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A vagyonváltság-javáslatok jogorvoslati rendszere

Dr. Baumgarten: A vagyonváltság-javaslatok jogorvoslati rendszere. Tanács ülésein megjelenhessen."') „Az ülések nem nyilvánosak,azokon a pénzügyminiszter azonban mindenkor megjelenhet és felszólalhat" (5. §.). Elesik tehát a kontradiktórius tárgyalásnak garanciája, de nincs biztosítva a határozatot hozó tagok egyéni felelőssége sem. Az egyes ügyeket mint előadók a pénzügyminiszter által kirendelt tisztviselők fogják ismertetni (2. §. utolsó bekezdés) és a feleknek nem is lesz alkalmuk ez előadásra észrevételeiket megtenni. A javaslat indokolása szerint „a tanács határozataiért a pénzügyminiszter a fegyelmi, politikai és jogi felelősséget vállalhatja". De ez csakis azokra az ügyekre áll, amelyeket a pénzügyminiszter a Pénzügyi Tanács meghallgatásával dönt el. A Pénzügyi Tanács szavazattöbbséggel hozott határozataiért azonban a pénzügyminiszter sem vállalhatja a felelősséget, ezekért a juryszerü határozatokért egyénileg senki sem felelős s a határozatokkal szemben esetleges tévedés esetén jogorvoslatnak vagy újrafelvételnek helye nincs. Bármily nagy bizalommal is legyünk tehát a Pénzügyi Tanács elvi kérdésekben való útmutató és irányító tevékenysége iránt, a javaslatban meghatározott hatáskör lényeges megszorítását tartjuk kívánatosnak; egyrészt, hogy a Tanács a váltságkivetés adminisztratív munkájától mentesíttessék, másrészt pedig, hogy megadassák a félnek a panaszjog akkor, amidőn nem a diszkrecionarius méltatást, hanem jogának sérelmét vitatja. A pénzügyminiszter, mint az eddigi tapasztalatok is mutatták, mindig -késznek mutatkozott a javaslataival szemben emelt jogos kívánságoknak eleget tenni. Legutóbb közölt nyilatkozataiban is az érdekeltségek óhajához képest számos módosítást és javítást helyezett kilátásba. Ezekkel kapcsolatban bizonyára rákerül a sor a jogorvoslatok kiépítésére is, melyeknek tókéletesbitése és kibővítése a törvény helyes célzatainak megvalósítását segítenék elő. *) A 4. §. a fél meghívását nem is említi és csak annyit mond, hogy a tanács szakértőként bárkit meghallgathat. Magyar Királyi Folyam- és TeHgerhajózási Részvénytársaság. (Igazgatóság: Dudapest, V., Mária Valéria-u. 11. sz.) Részvénytőke: 56,800.000 K. /. Ideiglenes személyhajóforgalom: A Dunán: 1. Budapest—Esztergom—Pozsony—Wien között fényes berendezésű nagy termesgőzösökkel. (Külön fülkék. Hálóhelyek. Kitűnő vendéglő.) 2. Budapest—Visegrád—Dömös—Esztergom között naponta több járat nagy személyszállító hajókkal. 3. Budapest—Ba'a között. 4. Budapesti helyi és átkelési járatok. 5. Átkelési járatok Visegrád és Nagymaros között. A Tiszán: Szolnok és Csongrád, Csongrád és Szeged között. A fentiekről, továbbá a társaság által még megindítandó személyjáratokról közelebbi adatokat az időközönkint kiadásra kerülő menetrendek tartalmaznak. //. Teherszállító forgalom: Az egész hajózható Dunán és ennek hajózható mellékfolyóin. A személy- és árúszállításra vonatkozó mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a társaság igazgatósága. 3—4. sz. 91