Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága

Dr. Szászy György: A külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága Xf\ külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltsága. Irta: dr. Szászy Ciyörgy, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének titkára. Abban a csillogó, merész és sokszor ragyogóan szellemes épületben, melyet Hegedűs Lóránt a magyar pénz újjáépítésére tervezett — és melynek szellemességeit az élet egyes helyeken, mint megvalósíthatatlanokat, elvetette — a váltságszedés mechanikus, tárgyi alapon való keresztülvitelét csak két ponton töri át a kutatás, a bevallás elve: az ékszerek-és külföldi értékek megváltásánál. Az elsőt maga zseniális pénzügyminiszterünk is, mint megfoghatatlant, elejtette. Nézzük, minő módon véli célját másik kényes feladatánál elérni; helyesen fogja-e fel annak tárgyát, formáját, mértékét; eléri-e azt, amit maga elé tűzött. I. A külföldi értékek fogalmát a javaslat 33. §-a határozza meg. Első látásra nyilvánvaló, hogy a definíció per exclusionem készült: mindaz idekerült, amit a vagyonváltsági törvény egyéb rendelkezései nem fogtak meg: az otthon vagy elásva őrzött valuták, a külföldi pénzkövetelések, bányarészjegyek stb*. Mégis, a felsorolás nem teljes. Nehéz megérteni, miért nem kapcsolódnak mindjárt ide az ékszerek és „arany-ezüst marha", hiszen a bevallási kényszernek vagy lesz foganatja, vagy nem; és ha azt hisszük igen, úgy az egyidejűleg volna az egész hátramaradó téren keresztülviendő. Kifelejtette továbbá a szerkesztő azokat a nem pénzre szóló külföldi követeléseket, melyek nem testesíttetnek meg az értékpapírok valamilyen nemében; mert nem látni be, ha egy külföldi bánya tulajdona váltságköteles, miért ne volna az egy külföldi üzlet vagy gyár tulajdonának hányada, vagy más, pénzt érő jog, érdekeltség vagy váromány. Valóban, békeszerződést szerkesztő ellenségeink leleményesebbek voltak vagyonunk felkutatásában. De a felsorolás túlságosan tág is. A javaslat 51. §-a a belföld fogalmát a tényleg magyar közigazgatás alatt álló területre korlátozza. Eltekintve a súlyos közjogi aggályoktól, eltekintve a pécsi szöglettől, amelynek területén forgalomban levő, egyszer bélyegzett jugoszláv bankjegyeket a világ egyik részén sem tekintik valutának, csak szemétnek: veszélyes ez Nyugatmagyarország szempontjából is. Mert ha a bevallás adásakor ottani javait senki sem lesz köteles bejelenteni, később pedig, ami félős, e vidék is elszakad tőlünk és az ottani vállalatok a kényszertőkeemelést nem viszik már keresztül: a fordulónap állagának utólagos összeállítására senki sem lesz már képes, új fordulónap kitűzése pedig az inkongruencia ismert bajait idézné elő. Ámde ennél sokkal súlyosabb tévedés hazánk elszakított ré3—4. sz. 83