Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3-4. szám - A hátralékos adókivetés

Benedek Sándor: A hátralékos adókivetés. tása ne.ii jogkérdés, hanem ugyan labilis alapon nyugvó adókedvezés, ami nemcsak luxus, de a változott viszonyok között hiba is. Ad 7. Adóügyi törvényalkotásunknak jellemző sajátsága, hogy még az adóztatás alapvető jogszabályai is jogvitásak. így történt az 1909. évi adóreform első törvényével, a házadótörvénnyel is. Mindjárt a törvény első alkalmazásakor jogvitássá lett, hogs mely időben élvezett házbér képezi a házadó tárgyát. E tárgyban a ház- és telektulajdonosok szövetsége beadványt intézett a pénzügyminiszterhez s rendelettel kellett magyarázni, majd a közigazgatási bíróság által döutetni el, hogy az 1909. évi VI. t.-cikk 44. §-a< szerint a házbéradó alapjául „nem a bevallás évében fizetett, hanem a bevallás időpontjában kikötött" évi házbért kell venni. A döntés megfelel a törvénynek, de a törvény nem felel meg a helyes jogelveknek. Körülbelül így vagyunk a jövedelemadótörvény 11. §-ával is~ A „Magyar Jogi Szemle" pénzügyi melléklapjának f. évi 1. számában az én tisztelt bírótársam, dr. Vargha Imre több közigazgatási bírósági ítéletet közöl, melyekből és az azokhoz fűzött világos kommentárakból megállapítható, hogy a bírósági gyakorlat a törvénynek megfelel, de a törvény nem íelel meg a helyes jogelveknek. A szóban forgó II. §. azt a generális tételt állítja fel, hogy az adókivetésnél alapul veendő nyers bevételt a megelőző naptári év eredménye alkotja. Ez tehát nyilván a jövedelem utólagos megadóztatásának módszere volna, és ha így volna, helyes volna. Azonban már maga ez a törvény, majd az egymást kergető novellák ez alól egész halom kivételt statuáltak. Ezekből aztán megállapítható, ami a megfelelő törvényjavaslat indokolásából is kitűnik, hogy itt bizony a jövedelem előzetes megadóztatásának módszerével állunk szemben. Ügyde a gyakorlatban, bírói ítéletek mutatják, nem érvényesül teljesen sem az utólagos, sem az előzetes adóztatás elve, hanem az adóév és az adóévet megelőző év jövedelme teljesen összefoly, melyet aztán a hadinyereségadó szempontjából sokszor alig leküzdhető nehézséggel kell egymástól elülöníteni. Lehet adóztatni utólagosan, lehet előzetesen is. Utólagosan az adóévet megelőző tényleges, előzetesen pedig az adóévi vélelmezett jövedelem alapján. Az első már tudott, az utóbbi csak várható,, tehát feltevéseken nyugvó jövedelem. Ez nyújtja a pálmát az utólagos adóztatásnak általában, Ezúttal azonban különleges viszonyokforognak fenn. Feladatunkat három évi egyesített adókivetés elintézése képezi, melyből két adóév, az 1918. és 1919. évi már lejárt. A fődolog az, hogy a jövedelemadó kivetésénél a 11. §-t akként módosítsuk, hogy vagy az utólagos, vagy az előzetes adózás módszere érvényesüljön, de nem a vegyes rendszer, illetve rendszertelenség, amely fából vaskarika s a hadinyereségadó kivetésére is terhelőleg hat. Megjegyzem, hogy a német birodalom a mult évben megalkotott birodalmi jövedelemadóról (Reichseinkommen70 3—4. sz..