Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Külföld. hozzászámítandók, amennyiben a megajándékozott gazdagodása még fennáll. Egyházi és jótékonysági célokra tett ajándékok azonban e részben kivételt képeznek. Az adóköteles vagyon állaga és a levonási tételek is egy bizonyos napon fennálló állapot szerint kerülnek figyelembe (Stichtag). Ez a nap azonban csak egy későbbi időpontban lesz meghatározva. Örökségeknél ez a halálozás napja. Levonásba hozandók adósságok és terhek, beleértve a hadinyereségadót és egyéb nyilvánjogi terheket még akkor is, ha azokat még ki nem vetették, illetve esedékességük és befizetésük még nem is állott be. Továbbá levonandók kártérítések a keresőképesség vagy testi épség elvesztéséért, vagy betegség okozásáért, amennyiben tényleg kifizetésre kerültek. Azok az adósságok vagy terhek, amelyek egy nem adóköteles vagyontárggyal állanak gazdasági kapcsolatban, nem hozhatók levonásba. Ugyancsak nem vonhatók le az adóhátralékok és jövedéki büntetések sem, hacsak kifizetésükre halasztás nem engedélyeztetett. A vagyon értékelése általában a közönséges érték szerint történik. Bizonyos különösen nehéz értékeléseknél a pénzügyminiszter az adókötelessel egyezményt létesíthet. Az egészükben belföldi vagyonadó alá eső részvénytársaságoknak tiszta vagyona a részvények értéke szerint igazodik. Az adótétel 5%-kal kezdődik, lassanként emelkedik egészen 15%-ig 100.000 koronás vagyonnál, 19%-ig 200.000 koronás vagyonnál, 25%-ig 350.000 koronás vagyonnál, 33%-ig 700.000 koronásnál, 50%-ig 2 milliónál, 65%-ig 10 milliót kitévő vagyonnáll. Az adótételek rétegesen számítandók, így az első 20.000 K után az adó 5%, a második 20.000 K után 7%, a következő 45.000 K után 9%, a következő 60.000 K után 11% stb. A kivetés vallomás alapján történik, amelyben az összes aktívákat és passzívákat fel kell tüntetni. A büntető intézkedések a következő deliktumokra vonatkoznak: vagyonadó-elvonás, vagyoneltitkolás és fizetésmeghiusítás. A pénzbüntetések a megrövidített adó félszeresétől egészen ötszöröséig terjednek, azonfelül két évig terjedhető szabadságvesztési büntetésnek van helye. A büntetést kimondó határozat a hivatalos lapban és esetleg más lapokban is közzé teendő. A vagyonadónak gondatlan veszélyeztetése is büntetendő cselekmény, amely pénzbirsággal büntetendő. A javaslatra még legközelebb részletesen ki fogunk terjeszkedni. K. E. X Uj adójavaslatok Németországban. Erzberger birodalmi német pénzügyminiszter a legutóbbi hetekben három új adójavaslatot terjesztett a törvényhozás elé. Az egyik javaslat szabályozza az országos községi közterhek viszonyát a birodalmi pénzügyekhez, a másik behozza a birodalmi jövedelemadót (Reichseinkommensteuer), a harmadik a tőkehozadéki adót (Kapitalertragsteuer). Az egységes birodalmi jövedelemadó nagy haladást jelent. Megszűnnek azok az igazságtalanságok, amelyek abból eredtek, hogy az egyes államok különleges jövedelmi adóik után községi pótlékok szedését engedték meg, amely rendszer mellett annál jobban kellett felemelni a pótlékokat, minél szegényebb volt a község vagy a törvényhatóság. Az egységesítésnek ezen érdemi előnye mellett a kétségtelen haladás abban is nyilvánul, hogy a kivetés és beszedés elvei egyformák lesznek az egész birodalomban. Számos igen megszívlelendő újítás hoz be a javaslat a részleteket illetően is. Mindenekelőtt új tartalmat nyer a jövedelem fogalma. Az egyes államok jövedelemadóiban és így a mintának elismert Poroszországban is a jövedelemadó a forráselméleten (Quellentheorie) nyugodott, amely szerint csak a bizonyos napon létező, meghatározott forrásokból fakadó bevételekből indul ki az adóalap meghatározása. Az új jövedelemadó szakit ezzel a rendszerrel és elvileg nemcsak a rendszeres jövedelmeket fogja 1—2. sz. 47