Adó- és illetékügyi szemle, 1919 (8. évfolyam 1-2. szám)
1919 / 1-2. szám - Dr. Hegedűs Lóránt
Hegedűs Lóránt me^y egyéniséget, és ha egyszer ez a baj megtörtént, többé azt jóvátenni nem lehet, vagy legalább is csak igen töredékesen. Vegyük ehhez hozzá,. és ezt egész őszinteséggel be kell vallanom, hogy a háború és a drágaság nem javította éppen meg közigazgatásunk erkölcsét... Most már ez a gépezet, mely meg van lazulva, melynek egy részét újra kell összeszedni, ha meg fog indulni, hogy vagyonrészeket vegyen el, nagyon valószinű, hogy a becsléseknél irtózatos kísértéseknek lesz kitéve, lesznek, kik e kisértésnek nem tudnak majd ellentállni. Éppen ezért a magam részéről azt, hiszem, hogy — bár legszokatlanabb dolog — legegyszerűbb és legvilágosabb módszer volna, a hadiváltságnál az adózó saját becslését felhasználni, még pedig úgy, hogy kivéve azokat az értékeket, melyeknek piaci ára van (értékpapirok, árúk, stb.) a többi vagyontárgyra nézve — s ezek között elsősorban az ingatlanokat értem — mindenki saját maga becsüli ingatlanát s ezt a "becslést terjeszti az állam elé. Ha igazolni tudja becslését (házaknál felépítés költségeivel, földbirtoknál a vételárral), a becslés rendben van. Ha nem tudja igazolni egy meghatározandó hányad hozzáadásával az államnak joga van' természetben kívánni az illető ingatlanrész kiszolgáltatását, avagy jelzálog! megterhelését. A német irodalomban is köztudat és azt hiszem gyakorlatilag is egészen világos, hogy ily óriási adólerovásnál az államnak mindenféle módot meg kell engedni a polgároknak, hogy maguk válaszszák meg a lefizetés idejét és formáját. A hadikölcsönökkel való' adólerovás tekintetében már fentebb kifejtettem álláspontomat és miután absolute nem.hiszem hogy a magyar hadiváltság nagyobb lehessen, mint Magyarország összes hadi adóssága, ennélfogva úgy gondolom, hogy a hadikölcsönben való lerovás lesz a legtermészetesebb módja a folyamatnak. Minden más formája a lerovásnak már rendkivüli nehézségbe ütközik, mert hiszen mihelyt akként járna el a kormány, hogy a termelés lehetőségeit bontja széjjel, akkor halálos ítéletet mondott ki pénzügyi politikája felett. Nem lehet egy gyárnak a fél kazánját elvinni, vagy fél kéményét lebontatni és azt kívánni, hogy most tovább dolgozzék. Ezért a hadiváltság fizetésére hosszabb, valószinüleg 10 esztendős időt is kell engedélyezni és addig esetleg kamatfizetést kívánni a polgároktól (vagy kamatmegtérítést adni azoknak, kik egyszerre fizetnek). Itt fog felmerülni a legnagyobb nehézség, a jelzáloggal terhelt ingatlanok kezelése tekintetében. Hacsak nem akarjuk egész hitelépületünket megrendíteni és Magyarország külföldi tőkebeszerzéseit talán évtizedekre lehetetlenné tenni, a törvényhozásnak itt a legnagyobb óvatossággal kell eljárnia. Ez az óvatosság kettős irányban