Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Bornak fogyasztási adó alá eső szeszfőzdében való lepárlása

Fülöp p: Bornak fogyasztási adó alá eső szeszfőzdében való lepárlása. Az engedélyes az előállított borpárlatot köteles az e tekintet­ben fenálló törvényes rendelkezések betartása mellett az alkohol­termeivény megállapításától, vagyis a minden hónapban eszközlendő leszámolás időpontjától számítandó 12 hónap alatt a vámkülföldre kiszállítani, s a kir. kincstárral szemben fennálló kötelezettségének biztosítására az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 1. § ának III. 1. pontjában foglaltaknak megfelelően oly összegű biztosítékot nyújtani, hogy abban az adómentesen beraktá­rozandó és az adómentesen beraktárczott termelt alkoholmennyiség mindenkori készlete után járó szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészeszedés teljes összege, vagyis hektoliterenkint 1650 K fede­zetet talóljon. Az a vállalkozó azonban, aki a vállalkozása alatt lévő ipari, vagy mezegazdasági szeszfőzdének tulajdonosa, vagy a mező­gazdasági szeszfőzdével összekötött mezőgazdaságnak tulajdonosa, vagy bérlője, avagy a belföldön oly köztudomású vagyonnal rendel­kezik, mely a termelési adó fedezetére elegendő, — az említett biz­tosíték letételére nem köteles. Más vállalkozó, kinek személyére nézve az imént felsorolt körülmények nem forognak fenn, s így aki a fogyasztási adó biztosítására szeszfőzdéjének üzembehelyezése előtt különben is köteles volt biztosítékot letenni — ezt a biztosíté­kát — amennyiben annak szabad része kellő fedezetet nyújt, eset­leg megfelelő mértékig kiegészítve — a borlepárlásából folyó köte­lezettségeinek biztosítékául is lekötheti. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdében, illetve szeszfinomító­ban a bor lepárolásának tartama és az ebből eredő termeivény rak­táron tartásának ideje alatt fogyasztási adó alá eső szesz a válla­latban nem termelhető, illetve nem finomítható. Az a fogyasztási adó alá eső szeszfőzde, illetve szeszfinomító, melyben bor pároltatik le, a bor lepárlásának és az ebből eredő termelvóny adómentesen való raktáron tartásának idejére termelési adó alá eső szeszfőzdének lesz tekintendő, s mindenben a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve fennálló törvényes rendelkezések alá esik. A szeszfőzde jellegének ily módon történt megváltozá­sából kifolyólag engedélyes az üzemmód-leírás benyújtásától elte­kintve, melyet az engedély elnyerése után a pénzügyigazgatóság­nál köteles benyújtani, nem tartozik küiön üzembejelentést tenni, hanem a pénzügyigazgatóság köteles az engedély elnyerése iránt benyújtott folyamodványt egyben üzembejelentés gyanánt kezelni, a szeszfőzde berendezésében eszközölt nagyobb mérvű változtatások, átalakítások esetén új leletjegyzőkönyvet felvenni, ellenesetben a szeszfőzde jellegének megváltoztatását és a kisebb természetű változ­tatásokat pótleletjegyzőkönyvbe foglalni, s a lelet vagy pótleletjegyzö­könyveket úgy a szeszfőzde vállalkozójával, mint az üzletvezetővel is aláíratni, s a továbbiakban szabályszerű módon kezelni. Az adóbejelentések legkésőbben 24 órával az adóköteles műve­let megkezdése előtt az illetékes kir. adóhivatalnál az 1899. évi XXIV. t-e. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 2. §-ának 1. c) pontjához tartozó 3. számú minta szerinti nyomtatványon teendők meg és a most említett utasítás idézett 2. §-ához tartozó 4. számú minta szerinti bejelentési lajstromban könyvelendők. A szeszfőzési 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom