Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyereségadó között

Egyenes adók. — Joggyakorlat. jövedelemadó már e mentességre való tekintet nélkül vetendő ki és amennyiben a kivetési alapul az 1915. évi jövedelem fogadtatott el, ebből adómentesség címén levonást eszközölni nem lehet. II. Indokok: Az adófelszólamlási bi­zottság 0. Z.-nek a kendergyárból eredő jövedelmét 300.000 K-bau állapította meg, ennek az adóalap­hoz számítását azonban mellőzte, mert az említett vállalati jövedelem a hazai ipar fejtesztése céljából hozott törvények szerint adómentes. Emiatt a kincstári előadó panasszal élt, panasziraíában azt adva, elő, hogy az adómentesség 1916. évi április l-ig állott fenn. A vitás kérdést, hogy a sióban forgó jövedelem az 1916. évi jöve­delemadó megállapításánál az adó alaphoz hozzászámítandó-e, az 1909. évi X. t.-c. 11. §-ának 2. bekezdé­sében és az 1912. évi LIII. t.-c. 22. §-ábau foglalt rendelkezések egybe­vetése alapján kellett eldönteni. Az utóbb említett törvényhely sze­rint az adóalany vagyoni vagy ke­reseti viszonyaiban az. adóösszeírás befejezte, illetőleg a vallomás be­adása után, de a fél adójának első fokú kivetése előtt beállott változá­sok, szolgáljanak azok a fél előnyére vagy hátrányára, az adó megállapí­tásánál figyelembe veendők. A vagyoni ós illetve a kereseti viszonyokban beállott változásnak kell venni azt a körülményt is, ha a vállalati jövedelemnek az adóévet megelőző évben s illetve még az összeírás és bevallás idejében fenn­állott adómentessége utóbb, de még az adó kivetése előtt megszűnt, amiből következik, hogy a jövede­lemnek az adómentesség megszűné­sétől az adóév végóig terjedő őre eső részét az adóalaphoz hozzá kell számítani. Ennek az álláspontnak jogos vol­tát nem döntheti meg az 1909. évi X. t.-c. 11. §-a első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely sze­rint a nyers bevételt az adóévet megelőző naptári év eredménye al­kotja, mert ez a rendelkezés csak azt jelenti, hogy a jövedelem össze­gének megállapításánál az előző év eredménye a mérvadó, holott jelen esetben a jövedelem adóköteles vol­táról és nem annak összegszerűsé­géről van szó. 6. A hadsegélyezési célokra adott önkéntes adományokat a kül­földiek jövedelmi adójának megál­lapításánál a bevételekből levonni nem lehet. (A m. kir. közigazgatási bíróság 787211917. P. sz. ítélete.) Megokolás: Az adófelszólamlási bizottság által felhozott okok alap­ján a panaszt annál inkább el­utasítani kellett, mert a hadsegé­lyezesi célra adott önkéntes ado­mány levonása helyesen mellőztetett, mert az 1914. évi XLVI. t.-c. 4. §-a az 1909. évi X. t.-c. 12. §-át egészíti ki, tehát erre is alkalmazandó az 1909. évi X. t.-c. 13. § ában foglalt ama korlátozás, mely szerint az 1. §. 2. pontja értelmében, valamint külföldieknél a levonható terhek és kiadások közül csupán azok vehetők figyelembe, amelyek a belföldi jö­vedelemforrásokat terhelik és azok érdekében merültek föl, az ön­kéntes adomány pedig nem ily jellegű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom